Heti kommentárunk 2/ Feszült a helyzet a Görögország és Türkiye között

A török-görög kapcsolatok olyan időszakon mennek keresztül, ami tele van feszültséggel, több kérdést foglal magába. Ez a feszültség leginkább a görögök maximalista politikájából és provokációiból származik, Türkiye pedig diplomáciai és katonai úton reagál és válaszol azokra. Bár első pillantásra számos kölcsönös durva nyilatkozatnak tűnhet, a válság hátterében történelmi és geopolitikai nézeteltérések is állnak. Holott egy ideig feszültek voltak a kapcsolatok a két ország között, elmúlt a feszültség, mielőtt elmélyült. De a válság azonban új dimenziót kapott, amikor augusztus 23-án görög harci repülőgépek szándékosan török katonai repülőgépekre rögzítették a radart, hogy az S-300-asok nyomon kövessék azokat.

Amikor választ keresünk arra a kérdésre, hogy miért az S-300-as, több tényező tűnik.  Ezek közül az első, hogy mindkét országban közeledik a választás időpontja.  A közeljövőben előrehozott választásokat tartanak Görögországban. A választások közeledtével Türkiye az egyik fő napirendi témává válik abban az országban. Türkiye pedig készül a 2023-as választásokra. Holott Görögország nem bír fontossággal a türkiyei választások számára, a kialakult feszültség vita tárgyát képezheti. A másik ok az, hogy sosem volt ekkora katonai erőkülönbség Görögország és Türkiye között, ráadásul az elmúlt években tovább nőtt a különbség Görögországgal szemben. Míg Türkiye gyorsan fejlődik a hadiipar területén, Görögország hosszú ideje hátrányos helyzetben érzi magát. Türkiye e képességével jelentős előnyökhöz jut a mezőnyben, míg Görögország válaszadási képtelensége és lemaradása fontos hátránynak számít számukra. Az a siker, amelyet pilóta nélküli légi járművek (UAV) technológiájában, kihívást jelent Görögország számára. Görögország fő célja, hogy provokálja Türkiyét a fennálló konfliktusok miatt, és a maga oldalára vonja Európát. Azok alapján várhatóan Türkiye keményen fog reagálni a görög provokációra, a valódi cél, hogy ezt a reakciót tűzze napirendre Európában, és TÜrkiye-ellenes nyilatkozatot tegyen. Ez a megközelítés hosszú ideig Görögország Türkiyével szembeni külpolitikájának alapját képezi. Látható, hogy az athéni adminisztrációt zavarta az, hogy erősödik Türkiye geopolitikai jelentősége, különösen az ukrán háború után. Emellett Türkiye útnak indította az új normalizációs politikát a Közel-Keleten, az is zavarta Athént. Hiszen Athén nyugodt volt, amikor feszült volt a helyzet Türkiye és a közel-keleti országok között, mert ez Türkiye kizárását eredményezte a földközi-tengeri gázkérdésből. Pedig a normalizációs politika változtatott a helyzeten, azért Athén újra ellenséges álláspontot foglalt el Türkiyével szemben. Másrészt Görögország megpróbálja felfegyverezni az égei-tengeri szigeteket ürügyül használva az erősödő török védelmiipart, ecélból fegyvervásárlásról üzleteket köt olyan országokkal, mint Franciaország és az USA. Ez a helyzet a belpolitikában javára az adósságban úszó kormánynak, azonfelül segít abban, hogy könnyedén meggyőzze az olyan országokat, mint az USA és Franciaország.

A másik tényező az, hogy Görögország nem érzi jól magát Türkiye földgázkutatásaival kapcsolatban a Földközi-tenger keleti térségében. Türkiye az Abdulhamit Han nevű fúróhajójával került a vezető országok közé az energiaforrások feltárása terén, pedig a kialakutl helyzet nyugtalanságot kelt Athénban. Ezért Athén fokozza a feszültséget, hogy magára akarja hagyni Türkiyét a földgázkutatásban. A görög lobbi erre a kérdésre összpontosította minden energiáját.

Az Sz-300-asok okozta feszültség annak a jele, hogy a két ország kapcsolata ezentúl feszült időszakba kerül. Erdoğan török köztársasági elnöknak az Sz-300-asokkal kapcsolatos kemény nyilatkozata is erősíti ezt a megállapítást. Persze nem tűnik túl erősnek annak a lehetősége, hogy fegyveres konfliktus vagy háború legyen Görögország és Türkiye között. Ha Görögország módszert változtat a feszültség növelésére  és Türkiye keményebb választ ad erre, akkor fennáll annak a lehetősége, hogy a két ország közötti kapcsolatok túllépnek a politikai és diplomáciai feszültségen.