Heti Kommentárunk / Egyensúly keresés a török külpolitikában

Olyan hibrid időszakot élünk, amikor a "liberális világrend" összeomlani készül az USA és a nyugati világ viszonylagos hanyatlásával, semmilyen más rendszert nem tudták integrálni helyette. Több geopolitikai törésvonal megfigyelhető. Olyan átmeneti időszakot élünk, amelyet káosz jellemez. Egy ilyen időszakban különösen Törökország szomszédaiban,  Irakban, Szíriában, Líbiában és a Földközi-tenger keleti részén konfliktusok dúlnak, azok pedig befolyásolják Törökország érdekeit. Törökország a külpolitikai kötelezettségvállalásait felülvizsgálva új partnereket keres, nemcsak a nyugati országokkal, hanem Oroszországgal és Kínával is partnerséget épít, mert maximalizálni törekszik a nemzeti érdekeit. 

A közelmúltban több fontos töréspont fordult elő, amelyek szerepet játszottak a török külpolitika átalakításában, például a július 15.-ei puccskísérlet, a Szíria és a Kelet-Földközi-tengeri térség körül kialakult kérdés.  2016-ban a puccskísérlet megrendítette  Törökországot, amelynek nagy csalódást okozott az, hogy több nyugati ország fogadta a FETÖ terrorszervezet tagjait, menedékot nyújtott nekik. Törökország hangoztatta, hogy ez ellentétben áll a szövetséggel, több országgal, komoly bizalmi erózió indult el különösen az Egyesült Államokkal, és Németországgal való kapcsolatokban. Annak következtében a nyugati országok magára hagyták Törökországot Szíriában, eközben az Egyesült Államok támogatást nyújtott a PKK terrorszervezet szíriai nyúlványainak, hogy terrorállamot  hozzanak létre, azért indították a Béke Forrása hadműveletet, hogy akadályozzák meg egy terrorállam létrehozását. Ilyen körülmények közepette kiegyensúlyozott külpolitika kialakítása érdekében politikai és katonai  kötelezettségvállalást tett Oroszországgal. Az Sz-400-as légvédelmi rendszereket vásárolt Oroszországtól, és az asztanai folyamatban vállalt kötelezettséget a szíriai kérdéssel kapcsolatban, szintén fontos jelek voltak arról, hogy a Kínával való ökopolitikai kapcsolatok további erősítésére törekszik.

Biztosan Törökország nem ért Oroszországgal mindig egyet, nézeteltérés van Törökország és Oroszország között több geopolitikai kérdéssel kapcsolatban. Oroszország támogatja az Aszad-rezsimet, Líbiában katonai támogatást nyújtott Khalifa Haftarnak, a krími kérdéssel kapcsolatban is nézeteltérés van a két ország között. Pedig főleg az Egyesült Államok, a nyugati országok Törökországgal szembeni durva hozzáállással passzívnak tekintették, és álltak Törökországgal szemben a FETÖ terrorszervezet ügyében a Szíria és a Kelet-Földközi-tenger körül kialakult kérdéssel kapcsolatban, ilyen körülmények közepette Törökország kényszerült legalább átmeneti partnerséget elindítani Oroszországgal.

Olyan hibrid időszakot élünk, amikor a "liberális világrend" összeomlani készül és  semmilyen más rendszert nem tudták integrálni helyette, Törökország olyan kiegyensúlyozott politika kialakítására törekszik , amelyben a saját érdekeit helyezi a középpontba. Úgy látszik, hogy azzal összefüggésben erősíti a kapcsolatait Oroszországgal és Kínával.