MERT (40) /A PLÚTÓ NEM BOLYGÓ

A mai epizódban a Plútóról, a Naprendszer legvitatottabb objektumáról fogunk beszélni. A Plútó felfedezése, bolygóként való elfogadása és státuszának ezt követő megváltozása nagy hatással volt a csillagászat világára. Kezdjük azzal, hogy a Plútó már nem bolygó.

A Plútót Klayd Tombauh amerikai csillagász fedezte fel 1930-ban. A Naptól körülbelül hatmilliárd kilométerre található Plútót a Naprendszer kilencedik bolygójaként tartják számon, mivel a Nap körül kering, és jellegzetes alakja van. Mivel a fizika világa azokban az években nem szabott világos és pontos határokat a bolygók meghatározásában, mint manapság, a Plútó hosszú éveken át megőrizte ezt az állapotot.

A Plútó kis méretével és elliptikus pályájával vonzza magára a figyelmet. A 2, 4 kilométer átmérőjű Plútó egy kisebb égitest, mint Földünk holdja. A méretétől eltekintve a Plútó pályája jelentősen eltér a Naprendszer többi bolygójától. Ezeket a különbségeket figyelmen kívül hagyjuk az akkori tudás- és definíciós kritériumok keretén belül. 2006-ban azonban a Nemzetközi Csillagászati ​​Unió megállapodott abban, hogy világosan meghatározzák, mi a bolygó. Ezen új definíció szerint egy égitestnek három kritériumnak kell megfelelnie ahhoz, hogy bolygónak minősüljön.

Ezek a kritériumok a következők: a Nap körül forog, elegendő tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy saját gravitációjával kerek alakot vegyen fel, és más objektumokat is megtisztított a pályáján. Még ha a Plútó teljesíti is az első két kritériumot, eltávolítják a bolygó státuszából, mint égitest, amely nem volt képes megtisztítani a pályáján lévő többi objektumot. Ettől a dátumtól kezdve a Plútó törpebolygónak minősül.

Annak ellenére, hogy a Plútó már nem bolygó, továbbra is megállja a helyét az űrkutatásban. 2015-ben a NASA által küldött űrszonda meglátogatta a Plútót, és részletes képeket készített erről a kis távoli objektumról. Ezzel a felfedezéssel új információkhoz jutunk a Plútó felszíni jellemzőiről, légköréről és műholdjairól. A Plútóval kapcsolatos fejlemények abból a szempontból is fontosak, hogy megmutassák, milyen gyorsan kerülnek be az új természettudományos információk a szakirodalomba, és milyen gyorsan tükröződnek az alapszintű oktatásban.