Az ukrajnai események megnehezítik a közvetítést a két ország között

A bucsai civilek ellen orosz egységek által elkövetett mészárlás magában hordozza a veszélyt, hogy lelassítja Törökország közvetítési erőfeszítéseit a két ország között, mondta İbrahim Kalın, a köztársasági elnöki hivatal szóvivője.

Kalın szóvivő a Financial Times-nak nyilatkozott az ukrajnai fejleményekről és Törökország közvetítéséről Oroszország és Ukrajna között.

Elmondta, hogy a bucsai események és a Borodyankában és más településen megölt civilek befolyásolják Ukrajna hajlandóságát a további tárgyalásokra.

„Mindannyiunkat mélyen felháborítottak a felvételek… az emberi jogok megsértése, és valószínűleg háborús bűnök is” – mondta.

Kalın elmondta, hogy a barbárság különösen az ukrán fél tárgyalási hajlandóságát csökkenti., egy pár napos szünetet tarthat, mielőtt ismét találkoznának.

„A front eseményei, a Bucsából és most már más településekről is származó felvételek természetesen megnehezítik a tárgyalások folytatását. Mint mindenki, az ukránok is összetörtek, félelmetes, elfogadhatatlan, embertelen történések, és bárki tette is, törvény elé kell állítani” – mondta Kalın.

Hozzátette: Törökország továbbra is a két fél tárgyalását szorgalmazza, s a török védelmi minisztérium próbál közvetíteni az ostrom alatt álló Mariupol város evakuálásában.

„Esélyt kell adni a diplomáciának, és fontos tovább tárgyalni az orosz féllel. Személy szerint nagy előrelépést nem várok az elkövetkező néhány napban, egy hétben. De egy-két héten belül talán ismét lesz valami mozgás” – mondta.

Kalın elmondta: az antalyai és isztambuli tárgyalás után a felek ismét Isztambulban találkoznak.

Elmondta, hogy a tárgyalások fő témája a Krímmel és Kelet-Donbásszal kapcsolatos biztonsági garanciák és területi kérdések, s Oroszország még nem pontosította elvárásait, a Krím annektálásának elismerésén kívül.

Kalın utalt rá, hogy Törökország szerint Oroszország követelése a Krím kapcsán a valóságtól elrugaszkodott és maximalista, amit sem Ukrajna, sem a nemzetközi közösség nem fog elfogadni.

„Azonban ha a Krím de facto helyzete nem változik, és ebben a témában úgy tűnik, nem lesz változás, akkor ezt valós fronthelyzetnek lehet elfogadni, és próbálhatunk valamit kidolgozni arra, hogy a Krím helyzetére milyen mértékben tudunk megoldást találni” – mondta a szóvivő.