Világszerte elítélik a Mianmarban kialakult helyzetet

Christine Schraner Burgener, az ENSZ mianmari különmegbízottja közölte, hogy tegnap 38 ember halt meg a puccs ellen tartott tüntetések során, eddig több mint 50 ember vesztette életét.

Burgener tegnapi sajtótájékoztatóján arról tájékoztatott, hogy eddig hozzávetőleg 1200 embert vettek őrizetbe, és szolidaritásra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy reagáljon a mianamari puccskísérletre.

Kína és Oroszország a Mianmarban kialakult helyzetet az ország belügyének tekinti, Burgener választ adott e két ország közös nyilatkozatára is.

''Ez nem lehet egy ország belügye, mert befolyásolja a stabilitást a régióban. Úgy vélem, hogy Kína és Oroszország rájön a közös állásfoglalás fontosságára.'' -jelentette be az ENSZ mianmari különmegbízottja.

Eközben az EU elítélte azt, hogy Mianmarban a biztonsági erők brutálisan léptek fel a katonai hatalomátvétel ellen tüntetőkkel szemben.

Josep Borrell  az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője arra emlékeztetett, hogy Mianmarban a katonák és a biztonsági erők brutálisan léptek fel a békés tüntetőkkel szemben, eközben fegyvertelen civilek és egészségügyben dolgozók vesztették életüket.

Mianmarban megsértették a nemzetközi jogot, emberek százait vették őrizetbe, jegyezte meg Borrell, és elfogadhatatlannak nevezte a sajtóra nehezedő nyomást.

"Mianmarban az elszámoltathatóság és a demokráciához való visszatérés elengedhetetlen." – jelentette be Borrell.

Az amerikai Külügyminisztérium is a lehető legélesebben elítélte a mianmari biztonsági erők brutális fellépését a tüntetőkkel szemben.

Ned Price külügyi szóvivő napi sajtótájékoztatón közölte:

"Megdöbbentett bennünket a Mianmarban kialakult helyzet, hogy brutális erőszakot alkalmaztak a burmai békés tüntetőkkel szemben, akik csak azt követelték, hogy polgári kormányt állítsanak az ország élére. Szolidaritásra szólítjuk fel az egész országot, hogy egyhangúan reagáljon a burmai hadsereg brutális fellépésére.”

Az erőszak felszámolására és az ország élére polgári kormány állítására szólította fel Price, és hangoztatta, hogy a lehető legélesebben elítélik az egyre növekvő erőszakot.

Az amerikai külügyi szóvivő hozzátette, hogy elítélik az országban akkreditált tudósítókra nehezedő nyomást is.

Price arról is ejtett szót, hogy újabb szankciókat hozhatnak a mianmari hadsereg ellen, helyesen határozták meg a további büntetőintézkedések időpontját és feltételeit.

A Mianmarban és Arakanban kaialakult helyzetet kiemelt figyelemmel követik, tette hozzá Price, és hangsúlyozta, hogy mindig elsődleges prioritás a polgári személyek helyzete a régióban.

Az Associated Press a mianmari sajtóra és a Facebookon megjelent hírekre hivatkozva közölte, hogy a katonai hatalomátvétel, és a megválasztott kormány tagjainak őrizetbe vétele ellen tartott békés tüntetés során összecsapás alakult ki a rendőrök és a tüntetők között, a biztonsági erők tüzet nyitottak a tüntetők felé.

A hír arról szól, hogy Jangon, Szalin, Mandalaj, Mawlamjine, Mjangjan és Kalay városában összesen 33 ember esett áldozatul a rendőri brutalitásnak.

Információk szerint a biztonsági erők emberek százait vették őrizetbe, akik között voltak külföldi tudósítók is.

A 2020 november 8.-ai választás után a választási csalásra gyanakodtak a hadsereghez közel álló politikai pártok, az pedig politikai válságot váltott ki az országban, és a mianmari hadsereg átvette a hatalmat február 1.-jén.

A hadsereg őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, Aung Szan Szú Kjít, valamint pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért vezetőit, és rendkívüli állapotot hirdetett ki.

Február 6.-án indult a tüntetési hullám Mianmarban, amely résztvevői a demokráciához való visszatérést követelik, pedig a biztonsági erők brutálisan léptek fel a békés tüntetőkkel szemben, azért növekedett a tüntetésen résztveők száma.

Február 28.-án Jangon városban a biztonsági erők tüzet nyitottak a tüntetőkre, és kézigránátot is dobtak, az ENSZ közlése szerint egy napban 18 tüntetőt öltek meg.