Óriásbolygó születésének jeleit észlelték japán csillagászok

    A szakemberek a chilei Atacama-sivatagban ötezer méteres magasságban működő rádiótávcsőrendszert - a Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózatot (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array, ALMA) - használva vetettek közelebbi pillantást a Földtől 176 fényévnyire, csillagászati léptékben szinte a "szomszédban" zajló eseményekre.
    Az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban megjelent eredmények szerint a formálódó bolygó - amelynek létét egyelőre csak sejtik a kutatók - feltehetőleg egy jeges óriás, hasonlóan a Naprendszerünkben keringő Uránuszhoz és Neptunuszhoz.
    A fiatal csillagot apró porrészecskék alkotta korong övezi, amelyben koncentrikus körökben futó rések vannak. A kutatók megállapították, hogy a csillaghoz legközelebbi gyűrűrésben - ennek sugara 22 csillagászati egység (egy csillagászati egység a Nap és a Föld középpontjának átlagos távolsága, mintegy 251 milliárd kilométer) - a korong fényes régióihoz képest kisebb, mikrométer méretű porrészecskék vannak.
    A szakemberek szerint a rést egy nagy tömegű planéta jelenléte okozza: gáz és a porrészecskék közti gravitációs kölcsönhatás és súrlódás hatására a nagyobb porszemek kilökődtek, míg a kisebbek megmaradtak. A rés vastagsága és mélysége alapján a szakemberek úgy becsülik, hogy a születő bolygó tömege a Neptunuszéhoz hasonlít.
    Az ALMA obszervatóriumot 2013 márciusában avatták fel hivatalosan éveken át tartó tervezés és építés után. Az optikai vagy infravörös teleszkópokhoz képest az ALMA a látható fénynél sokkal nagyobb hullámhossz észlelésére is képes, így teljesen új képek készítésére alkalmas.

Forrás: MTI