A török zenei kultúra

Ahmet Say zenei írónak a Török Zenei Atlasz és Mi a Zene, Milyen Művészet, valamint Zenei Enciklopédia című műve szerint, a tanbûr az egyik hangszer, amelyet használnak a klasszikus török zenében. Ez egy hagyományos török hangszer, amely 135 centiméter hosszú. A teknének nevezett teste hozzávetőleg 35 centiméter, és a 100 és 106 centiméter közötti nyaka keményfákból, például tüskés borókából és borókából, a mellkasa fenyőfából készül. Acélból és sárga rézből készült három kettős, egy egyes összesen hét húrja van. A nyaka végén  hangolószegek  vannak, és 48 darab idegből vagy bélből készült húrt tartalmaz, és a gerendáknak nevezett hurokat tartalmaz. Az esiknek nevezett része pedig puszpángból készül, és a teknétől számítva hozzávetőleg 9 centiméter hosszú.  A tanbûr pengős vagy vonós lehet és a hangterjedelme két és fél oktáv. Ahmet Say szerint, a sumér pantur vagy az ógörög pandura szóból származik, és az iráni és arab zenében is használják. 

Az Ud vagy ut elterjedt a közel-keleti és a keleti kultúrában, és régóta használják ezt a hangszert. A keleti és nyugati zenére jellemző lût vagy lavta egyik fajtája. Ahmet Say szerint, Farabi török tudós formálta az udot. Az ud a 19. század második felében İsztambulban vált népszerűvé. Az udon 3 vagy 12 centiméternyi mızrappal  lehet játszani. A perzsa tâziyane szóból származik a mızrap, amely a tezene néven is ismert. Az arab el-û’d szóból ered az ud szó. Az ud teste körte alakú, és mahagóni-, dió-, gyertyán fából készül, 19 szelvényből áll. A melle fenyőből, rövid és vastag nyaka gyertyán- vagy diófából készül.  A mellkasa pedig szarvból, gyöngyházból vagy elefántcsontból készül. A 70 vagy 73 centiméter hosszú ud egy egyes, öt kettős összesen hat húrja van, és a hangterjedelme három oktáv. 

A kanun a klasszikus török zenébe tartozik. Ahmet Say szerint, a citerafélék családjába tartozik, amely népszerű volt a középkori Európában, és használják a keleti és a balkáni zenében. Törökországban a 19. század óta használják. Négyszögletes trapéz alakú kanun 72 húros hangszer. A melle platánfából, a hata hársfából, hangolószegek pedig indiai rózsafából, rózsafából vagy ébenfából készül. Mutatóujjal játszanak, de ahhoz egy különleges gyűszűre van szükség, amely végére rögzített a mızrap, és térdre fektetve játszanak rajta. A hangterjedelme három és fél oktáv.

Ahmet Say szerint a lantot a klasszikus török zenében használják, a hangterjedelme két oktáv, és régen magára jellemző pengetővel szólaltatták meg,   A török santur a cimbalom családjába tartozik, amely népszerű a Távolkelettől a Nyugatig terjedő területen. A rebábnak fontos helye van a misztikus zenében. A nyugati zenére jellemző viola d’amourhoz hasonlít a sinekeman.