A tavaszi napéjegyenlőség

A Nap március 21-ig a déli félgömbön egyre több fényt ad, március 21-től pedig az északi félgömbön kezd több fényt adni. Ezért az északi félgömbön élő egyes népek számára március 21. az ébredés és újjászületés napjává vált.

A perzsa mitológia szerint Isten a világot, az embert és a Napot is ezen a napon teremtette. Perzsia legendás császára, Kiyumers ezen a napon lépett trónra, és ünnepnek nyilvánította. A büszkeség szimbólumának számító perzsa uralkodó, Cemşid szintén ezen a napon lépett trónra.

Az Anatóliában Newroz-i Sultan, Sultan Newroz, Navrız, március kilencede néven is nevezett napot különböző vidékeken más és más módon ünnepelték. A mezőgazdasági területeken a bőség és áldás ünnepévé vált.

Az oszmán birodalom idején a Newroz napjának különleges jelentőséget tulajdonítottak. Úgy gondolták, hogy ezen a napon lett teremtve Ádám, ezen a napon feneklett meg Noé bárkája, és ezen a napon született, majd lett kalifa Ali. Newroz éjszakáján az egész teremtés leborul a Teremtő előtt, és Ő teljesíti kívánságaikat. A palota főorvosai által készített, Newroziye néven nevezett különböző pasztákat adták át az uralkodói családnak és a hatalmasoknak. Az erre a napra készített pasztákat porcelánfedelű dobozokba tették, és ráírták, hogy melyiket a nap melyik órájában kell elfogyasztani.

A Newroziye hagyomány egyes kutatók szerint a perzsák idejéig nyúlik vissza. Akkoriban az orvosok és gyógyszerészek összegyűltek a Newroz napjain, hogy elkészítsék a pasztákat. Abban hittek, hogy aki ezekből eszik, az egész évben védve lesz a betegségektől. Idővel ez a szokás megváltozott, és a Newroziye a Newroz napján evett különleges édesség nevévé vált. E szokás nyomán az utóbbi időkben Manisában a 'mesir macunu' nevű édességet osztják szét az emberek között. Kelet-Anatólia népe számára a Newroz különleges jelentőséggel bír. Mindenki szép, új ruhákat viselve készül az új évre. A házakban ételeket főznek, meglátogatják egymást.

Márciusban Anatólia egyes vidékein él egy másik hagyomány, a „fekete szerda” is. Március első szerdáján különböző ünnepségeket tartanak, ételeket készítenek és közösen fogyasztják el. Szintén a Newrozzal kapcsolatos szokás a „március fonala”. Március 21. után az idő melegedni kezd, ezért, hogy a fákat a naptól védjék, rongyokat kötöznek rájuk.

A belső.anatóliai régióban a Newroz neve „március kilencede”. Március 21-én reggel korán felkelnek, meglátogatják a temetőket, kívánnak valamit. A kívánó a sírokról elvesz egy-egy követ, összesen negyvenet. Egy zsákba teszi őket, s a háza falára akasztja, miközben kíván valamit. Egy év múlva belenéz a zsákba, és ha 41 követ talál, úgy véli, a kívánsága teljesülni fog. Newroz napján az emberek meglátogatják egymást, gazdag asztalt terítenek, játékokat játszanak, szórakoznak, színesre festett tojást esznek, és nagy tüzeket gyújtanak.

A Newrozt minden nemzet más és más okból ünnepli. Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Tatárföld, az ujgur régió, Anatólia és a Balkán területén is napjainkig elevenen él ez a hagyomány.