Török Idegenforgalom (26)

Çanakkale Törökország északnyugati részén, az Európát és Ázsiát elválasztó szoros partján fekvő város… Azon a helyen található, ahol Anatólia és Trákia érintkezik egymással. Elhelyezkedése miatt rendkívül gazdag történelemmel rendelkezik.

Çanakkale területe Kr. e. 3000 óta lakott.

A Dardanellák vagy Çanakkale Boğazı egyike annak a két átkelőhelynek, amely biztosítja az összeköttetést Anatólia és Európa, valamint a Földközi- és Fekete-tenger között… Ez a helyzet nyitott utat annak, hogy a történelem során a vidék számos népvándorlás és invázió célpontjává vált.

Különböző időpontokban érkeztek ide emberek letelepedési vagy támadási céllal; mindkét körülménynek köszönhetően intenzív kulturális érintkezésre került sor ezen a vidéken. Ez a kulturális keveredés megszakításokkal évszázadokon át zajlott; végül egy különösen gazdag kulturális mozaik jött létre.

A szoros legszűkebb pontján Fatih Szultán Mehmed idejében az európai parton Kilitbahir, az anatóliai parton pedig Sultaniye vagy Çanak Kalesi néven építettek fel egy-egy várat. A város neve az anatóliai oldalon található Çanak Kalesi nevéből ered...

A területen a Kr. e. 1200-as évekig a trójaiak éltek. A trójai háborúkkal akhájok, az égei-tengeri migrációk során különböző népcsoportok érkeztek ide. Ezt követően kezdődött meg Anatóliában az írott történelem szempontjából sötétnek számító korszak. Később a hely sorrendben Lüdia, a perzsák, a makedónok, Róma és Bizánc uralma alá került. Az Oszmán állam megerősödésével a vidék a török területekhez csatlakozott.

Çanakkale neve ugyanekkor összeforrt a történelem egyik legnagyobb csatájával...

Az első világháború idején az angolok és franciák megostromolták a szorost, azzal a céllal, hogy átkelhessenek a Dardanellákon, elfoglalják Isztambult és kijuthassanak a Fekete-tengerre. A török hadsereg ebben az élet-halál harccá váló küzdelemben kitartóan védte meg a területet, és megakadályozta, hogy átkelhessenek a szoroson. A szárazföldről és a tengerről végrehajtott támadásokat sikeresen visszaverték, és a török hadsereg történelmi győzelmet aratott.

A város határain belül található a Gelibolu- (Gallipoli) félsziget Nemzeti Park, ahol az első világháború legvéresebb összecsapásai zajlottak, és szinte háborús múzeumként szolgál ez a terület. A haza földjeit hősiesen védő török hadsereg több tízezer mártírjáról emlékművek és sírok állítanak itt emléket.

Emellett a megszálló angol, francia, ausztrál és új-zélandi katonák számára is készültek emlékművek.

Ha meg akarja tekinteni a Çanakkalében zajlott harcok nyomait, akkor meglátogathatja az Anzak-öböl, Kilitbahir vára, Namazgah sánc, Conkbayırı, Yalnız Çam emlékmű, az 57. gyalogezred temetője, a Seddülbahir vár, a Mártírok Emlékműve helyszíneit. A háború pusztítása és fájdalmai a Gelibolu-félsziget egészén láthatóak.

Az Anzak-öbölben, ahol az ANZAC ausztrál és új-zélandi katonái partra szálltak és súlyos veszteségeket szenvedtek, minden év április 25-én megemlékezést szoktak tartani. Az egykor egymás ellen harcolt felek unokái az emlékprogramokon ugyanazokkal az érzésekkel, közösen vesznek részt, ugyanabban a bánatban osztozkodnak.

Emiatt a speciális történelmi múlt miatt a Gelibolu-félsziget Nemzeti Park egyike a világ leglátogatottabb nemzeti parkjainak.

Ha Çanakkaléba megy, a Gelibolu-félszigeten található temetők mellett látogasson el az UNESCO világörökségi listáján is szereplő Trója régészeti területére is.

Az Asszoszban található Athéné-szentélyt, a történelem első szépségversenyének otthont adó Kazdağlarıt, valamint Gökçeada és Bozcaada szigeteit is érdemes meglátogatni.