Heti Kommentárunk  56 / Amerika visszatér?

2021 január 20.-án iktatták be Joe Bident az Egyesült Államok 46. elnökét. 70 éve senki nem szerzett annyi szavazatot az amerikai elnökválasztáson, így vonult be a történelembe Biden a demokrata párti elnök.

A novembertől januárig tartott időszak nagyon kaotikus volt. Valóban viták zajlottak arról, hogy Trump békésen adja át a hatalmat, vagy nem, senki sem sejthette, milyen váratlan eseményekre számíthatnak. Janauár 6.-án példa nélküli esemény történt az Egyesült Államokban, és Trump támogatói megostromolták a kongresszus épületét, és 5 személy vesztette életét. A véres ostrom után újabb alkotmányos vádeljárás indult Trump hivatalban lévő amerikai elnök ellen. Olyan képek voltak az Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban, amelyeket Irak fővárosában, Bagdadban természetesnek látni megszoktunk. Több mint 25 ezer amerikai katona barikádot emelt a főváros utcáin, káosz volt a Capitoliumban. Eközben a napi halálozások száma meghaladta a négyezret. A Biden-kormánynak azonnal nehéz helyzettel kell szembenéznie. Az a kérdés, milyen Amerikát szeretne Biden?

E kérdésre nyilvános választ adott Biden és csapata. Biden kijelentette, hogy Amerika visszatér. Sokan úgy értelmezték azt a kifejezést, hogy olyan keret, ami jellemzi Biden bel- és külpolitikáját. Tehát mit jelent Amerika visszatérése? Ez a megközelítés általános keretet ad Biden külpolitikájának, és az első pillére az amerikai vezetés helyreállítása.  Blinken külügyminiszter azt állítja, hatalmi hiátus keletkezett a globális rendszerben, mivel az Egyesült Államok nem játszott vezető szerepet, és azt kihasználták tekintélyelvű hatalmak, a kialakult helyzet bizonytalanságot okozott a globális rendszerben. Biden azzal tisztában van, hogy a külpolitikában újra vissza kell szereznie az Egyesült Államok vezető szerepét. Annak pedig két fontos rétege van. Mindenek előtt helyre kell állítani az Egyesült Államok arculatát, a második lépés az, hogy erős vezetőnek kell állnia Kínával és Oroszországgal szemben.

Biden második prioritást a nemzetközi intézményeknek biztosít.  Donald Trump elnöksége alatt komoly problémák merültek fel az ENSZ-szel, a NATO-val, az Egészségügyi Világszervezettel való kapcsolatokban. Biden külpolitikája előnyben részesíti a nemzetközi szervezetek újra erősítését, annak köszönhetően az Egyesült Államoknak újból fel kell fedeznie vezető szerepét. Azzal összefüggésben várhatóan a Biden-kormány új lendületet ad a multilateralizmusnak az amerikai külpolitikában. A harmadik prioritás pedig új rendelkezéssel érvényesítse az Egyesült Államok vezető szerepét a globális gazdaságban. Trump elnöksége alatt kezdődött meg a kereskedelmi harc  az Egyesült Államok és Kína között. Persze Biden riválisnak tartja Kínát, de nem Trump vagy a republikánusok szemével. Jake Sullivan Biden nemzetbiztonsági tanácsadója elmondta, hogy a külpolitika alapvonala a békében élni Kínával. Az pedig azt jelzi, hogy Biden nem akar harcolni Kínával, tehát átalakítást tervez Kínában. Pedig Kína nem egyetlen kérdés a gazdasági téren, amellyel szembe kell nézni a Biden-kormánynak. Ráadásul a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságot ki kell küszöbölnie.

A negyedik prioritás pedig a nemzetközi jogon és szabályokon alapuló liberális rend helyreállítása. Annak kapcsán valószínüleg olyan politikát kialakíthat, amely alapján a nemzetközi normák újból érvényesítésével megpróbálja helyreállítani az Egyesült Államok arculatát. Ecélból új rendelkezéseket életbe kell léptetnie, hogy az Egyesült Államok visszaszerezze vezető szerepét a globális rendszerben.  Ahhoz pedig az Egyesült Államok több szövetségesre szorul. Biztos, a Biden-kormánynak azonnal nehéz helyzettel kell szembenéznie.