Globális Perspektíva (40)

Múlt héten New Yorkban találkoztak a világ vezetői az ENSZ 73. Közgyűlésén. A találkozó kiemelkedő vonásai voltak Trump amerikai elnök globalizáció-ellenes nyilatkozata, Macron francia köztársasági elnök erre adott válasza, Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök felhívása az igazságosságra s arra, hogy „a világ több, mint 5”, vagy az új-zélandi miniszterelnök, Ardern részvétele a csúcstalálkozón 3 hónapos babájával.

Az ankarai Yıldırım Beyazıt Egyetem Politikatudományi Karának dékánja, Prof. Dr. Kudret BÜLBÜL elemzése a témában...

Ebben az írásomban nem a csúcstalálkozó leghíresebb momentumairól, hanem Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök igazságosságra való felhívásáról kívánom szólni. Erdoğan az ősi török Iszlám hagyomány fogalmára, az „igazságossági hivatalra” hivatkozva hívta fel a figyelmet a globális rend igazságtalanságaira.

„Kultúránkban volt egy kör, az „igazságossági hivatal”, melynek feladata a társadalom, jog, államvezetés, gazdaság és igazságosság közötti kapcsolat rendezése s leghelyesebb megalapozása. Ezek a láncszemek világunkban számos helyen elszakadtak egymástól. Ez az oka annak, hogy ma világunk politikai, társadalmi és gazdasági kiegyensúlyozatlanságban vergődik. Mindannyiunknak kötelességünk, hogy a békés és biztonságos jövő érdekében támogassuk az emberiség igazságosságért folyó küzdelmét. Az, hogy ma a világ 62 leggazdagabb emberének annyi vagyona van, mint a világ fele népességének, vagyis 3,6 milliárd embernek, azt mutatja, hogy nagyon súlyos problémák vannak” - jelentette ki a köztársasági elnök.

Ahhoz, hogy Erdoğan igazságosságra való felhívását jobban megérthessük, meg kell vizsgálnunk a Nyugaton az utóbbi időben az általános értékekkel kapcsolatos fejleményeket. A II. Világháború után az emberi jogok, szabadság, egyenlőség és hasonló értékek bajnokaként kiálló Nyugat mára gyorsan távolodik ezektől az értékektől. A nyugati országokban mára normává vált a bevándorlók és muszlimok ellen elkövetett igazságtalanság. A rasszista pártok a több szavazat és koalíciós partnerség érdekében már nem tekintik problémának a külföldiekre irányuló gyűlöletbeszédet. Egyes nyugati országokban a pártok csupán a menekültellenesség programjával képesek hatalomra kerülni. Az Európai Unió tagországait a menekültek csupán határbiztonsági szempontból érdeklik, és hadseregeket hoznak létre ellenük. Mintha a Nyugat számára minden probléma megszűnne azzal, hogy a menekültek az országaikban, vagy olyan országokban maradnának, melyek Törökországhoz hasonlóan az emberiség lelkiismereteként viselkednek. Olyanná vált a világ, hogy az univerzális emberi értékeket egyre inkább a Nyugattól kell megvédeni.

Törökország szempontjából nézve az igazságosság hitünk, kultúránk és történelmünk legalapvetőbb értéke és fogalma. Első az igazságosság, csak utána jöhet a szabadság és egyenlőség is. Az évszázadokon át utat mutató és alapul szolgáló mondásban, mely szerint „az igazságosság a hatalom alapja”, a hatalom jelentése rend, szervezettség, állam. Az igazságosság iránti igény civilizációnkban az igazságossági hivatalban öltött testet. Az igazságossági hivatal az igazságossággal kezdődő és végződő politikai, társadalmi, katonai, anyagi, kereskedelmi és gazdasági rend intézményesített változata.

Yusuf Has Hacib az 1069-es „Kutadgu Bilig”, vagy Kınalızade Ali Efendi az 1564-ban írt Ahlak-i Alai című művében és a törökIszlám hagyomány számos más alapművében szól az igazságosságból. Hagyományunk szerint igazságosság nélkül nincs állam és hatalom, és a nép boldogsága sem létezhet a hit, vélemény és hozzáállás terén biztosított igazságosság nélkül. Az igazságosság hivatala vagy köre a világ és az ország rendjét igazságossággal kezdő és azzal befejező körökre hasonlít. Az első kör a világ békéjét és az állam rendjét biztosító igazságosság. A második körben a világ egy olyan kertre hasonlít, melynek fala az igazságosság. A harmadik kör az államot igazgató jog. A negyedik kör azt fejezi ki, hogy ha az államnak nincs vezetője, nem lehetséges a jog védelme. Az ötödik azt fejezi ki, hogy katonaság nélkül a vezető nem irányíthatja az államot. A további körök azt fejezik ki, hogy anyagi eszközök (adók) nélkül nem lehet katonákat kiállítani, és hogy a nép az, aki az anyagi eszközöket begyűjti. Az utolsó kör pedig, akárcsak az első, ismét az igazságosságot hangsúlyozza. Mert a népnek vagyonra van szüksége ahhoz, hogy adót fizethessen, és az igazságosság miatt engedelmeskedik vezetőinek. Sejk Edebali mondása: „tartsd életben az embereket, hogy az állam is életben maradjon”, az ember-igazságosság-állam kapcsolat lényegét fejezi ki.

Ha ma megvizsgáljuk a globális rendet, ahogy Erdoğan is hangsúlyozta, láthatjuk, hogy az ENSZ-nek sürgős revízióra van szüksége, s nem tartható fenn az a rend, melyben ártatlan emberek kontinensről-kontinensre kénytelenek menekülni, mert becsukják előttük a kapukat. Ha a kiszolgáltatott állapotban halálra ítélt gyermekektől megkérdeznék, hogy mi volt a bűnük, a válaszuk nem lenne-e súlyos szégyen az egész emberiség számára? A török köztársasági elnök felhívása az igazságosságra olyan felhívás, amely az egész világot, és a Nyugatot is meg akarja menteni attól, hogy a zsarnokság és igazságtalanság igája alatt maradjon. Hiszen ahogy a nagy szeldzsuk vezér, Nizamül Mülk ezer éve utalt rá: „a hitetlenséggel talán, de az igazságtalansággal soha nem létezhet jövő.”

Az ankarai Yıldırım Beyazıt Egyetem Politikatudományi Karának dékánja, Prof. Dr. Kudret BÜLBÜL elemzését osztottuk meg a témában...