Heti Kommentárunk 8/ Egyiptom kihívásai

Türkiye és Egyiptom olyan időszakba lépett, amelyben kapcsolataik ismét stratégiai partnerséggé fejlődtek. Mindkét országban új akarat mutatkozik arra, hogy a konfliktusok helyett a közös érdekekre összpontosítanak. Bár a regionális kihívások és a belpolitikai problémák képezik az alapot, Egyiptom számára komoly, kényszerítő okok vannak arra vonatkozóan, hogy Türkiyével fenntartott kapcsolatait hozza vissza a helyes útra. Egyiptom számos kérdésben súlyos válságban van.

Az egyiptomi katonai puccsot követően Abdulfettah el Sisi köztársasági elnökként új rendszert alakított ki, sőt, ez a rendszer, amely továbbra is fennáll, visszatérést jelent a forradalom előtti helyzethez Egyiptomban. Ez egy olyan rendszer, amelyet különböző bürokratikus hatalmi központok uralnak, mint például a katonai elit és részben az igazságügyi bürokrácia. Miközben a politikai rendszer bizonyos nehézségek ellenére továbbra is fennáll, elmondható, hogy a fő akadály a gazdaságon alapul.

Az egyiptomi gazdaság súlyos válságban van. Miközben az országnak óriási külkereskedelmi deficitje van, Sisi kormányzása alatt 160 milliárd dolláros külföldi adósság keletkezett. A jegybanki tartalékokat a külföldről érkező swapok tartják fenn, de a külső adósság finanszírozása nagy nehézségekbe ütközik. Egyiptom készenléti megállapodást kötött az IMF-fel, és Argentína után a második legeladósodottabb ország az IMF-nek.  Az IMF szigorú feltételeket szab az újabb hitelrészlet folyósításához. Különösen a hadsereg gazdasági hegemóniájának fokozatos megszüntetését, a nemzeti valuta leértékelését és a privatizációt követelik, beleértve a stratégiai ágazatokat is. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi rend nem hajlandó teljesíteni ezeket a követeléseket. Az Öböl-menti országoktól kölcsönvett pénzösszeg is elérte a határértéket, és újabb források beáramlása nem lehetséges. Ahogy Sisi nemrég kijelentette, a Szuezi-csatornából származó évi 10 milliárd dollár bevétel legalább fele elvész a húszi támadások miatt. Miközben az átlagos egyiptomi vásárlóerő napról napra erodálódik, időről időre kialakul a feketepiac a legalapvetőbb szükségleti cikkekre való tekintetben. Az egyiptomi valutának is kétféle ára van, a hivatalos és nem hivatalos piacon. A nem hivatalos piacon az egyiptomi valutának értéke majdnem feleannyival alacsonyabb, mint a hivatalosé.

Geopolitikai szempontból is komoly kockázatok állnak fenn. A szudáni polgárháború hátrányosan érinti az egyiptomi gazdaságot.  Menekültáradat alakul ki. Az Etiópiával közös Reneszánsz gát válsága veszélyezteti Egyiptom vízellátásának biztonságát.  Egyiptom érdekeit aláássa a líbiai politikai és katonai megosztottság. De az igazi közvetlen fenyegetés azonban Gázából érkezik. Izrael embertelen gázai mészárlásainak fő célja a térség elembertelenítése és a gázaiaknak az egyiptomi Sínai-félszigetre űzése. Ez minden szempontból komoly fenyegetést jelent Egyiptom nemzetbiztonságára.

Ezért, bár a török-egyiptomi stratégiai partnerség mindkét ország számára fontos és értékes, Egyiptom számára még fontosabb. Egyiptom komoly előnyökre tehet szert a Türkiyével való partnerségből mind a gazdasági, mind a geopolitikai fenyegetésekkel szemben.