Heti kommentárunk 43/ Görög választások

Görögország június 25-én egy hónapon belül másodszor járul az urnákhoz. A közvélemény-kutatások szerint a konzervatív Új Demokrácia Párt (Nea Demokratia) vezet ezen a választáson, és valószínűleg ezúttal többséget szerez a kormányalakításhoz. Az YDP számára előnyös a helyzet, mivel a görögországi választásokon "megerősített arányos választási rendszert" vezetnek be. A június 25-i választásokon azonban a török kisebbség a belpolitikai vita eszközévé vált. Komolyan aggasztó egy olyan nyelvezet, amely a törökök kisebbségi jogait is célba veszi.

A Politikai, Gazdasági és Társadalmi Kutató Alapítvány (SETA) kutatója, Can ACUN elemzését ismertetjük a témában…

Mivel Görögország június 25-én másodszor járul az urnákhoz, a konzervatív Új Demokrácia Párt (Nea Demokratia) (YDP) olyan többséget érhet el, amely ezúttal egyedül is hatalomra kerülhet a megerősített arányos választási rendszer segítségével. Más pártok, mint például riválisa, a Sziriza, úgy tűnik, hogy komolyan le vannak maradva. A 2023. májusi választásokon a Sziriza támogatottsága jelentősen csökkent, és lemaradt az Új Demokráciával szemben. Görögországban az egyetlen régió, ahol a Sziriza volt az első párt, Rodop volt, amely olyan sűrűn lakott török városokat foglal magában, mint például Gümülcine (Komotini) és Sapci.

Ebben az összefüggésben a törökök célponttá váltak a Görögországban zajló belpolitikai harcban. Különösen az Új Demokrácia Párt veszi célba a rivális pártokat a törökökön és a hozzájuk kapcsolódó jelölteken keresztül.  Kiriákosz Micotakisz miniszterelnökés a kormányzó Új Demokrácia párt vezetője azt állította, hogy Türkiye beavatkozott a görögországi általános választásokba, azt állítva, hogy a gümülcinei török főkonzulátus a fő ellenzéki Sziriza két török származású jelöltje mellett kampányolt. Alekszisz Ciprasz a Sziriza elnöke viszont a kormány által célkeresztbe vett török képviselőknek, Hüseyin Zeybeknek és Özgür Ferhatnak adta az első helyet a listáján, és nagyon veszélyesnek nevezte azt, hogy Micotakisz miniszterelnök a török kisebbséget választási anyagként használja fel. Az YDP-nek a május 21-i választáson sikerült a szavazatok több mint 40 százalékát megszereznie, de Rodop, amely sűrűn lakott török városokat foglal magában, felhívta magára a figyelmet, mint az egyetlen régió, ahol a párt nem érte el a többséget. Ebben az összefüggésben az YDP szinte célba vette a török kisebbséget, azt állítva, hogy  a rodopi eredmény annak köszönhető, hogy a török konzulátus támogatta a Sziriza török származású jelöltjeit. A Sziriza álláspontja a nyugat-trákiai kisebbséggel kapcsolatban eltér az Új Demokráciáétól. Megpróbálnak törökbarát képet festeni, hogy jobban foglalkozzanak a török kisebbség problémáival.

 Török kisebbség Görögországban

A Türkiye és Görögország által aláírt megállapodások értelmében a nyugat-trákiai török lakosságot kizárták a két ország közötti kötelező cseréből. Ebben az összefüggésben jelenleg Nyugat-Trákiában van egy muszlim török kisebbség, amely több százezerre tehető. Nyugat-Trákia földrajzilag magában foglalja Rodop, İskeçe (Xanthi) és Meriç (Evros) régióját. Az 1923-as lausanne-i békeszerződéssel a nyugat-trákiai török közösség "kisebbségi" státuszt kapott. A török-görög kapcsolatok menetével párhuzamosan azonban továbbra is komoly problémák merülnek fel a nyugat-trákiai török kisebbség tagjainak "kisebbségi jogaival" kapcsolatban a görög közigazgatás részéről. Különösen az oktatás és a vallásszabadság területén láthatók ezek a problémák. A görög adminisztráció nem ismeri el a kisebbség jogát etnikai identitásának meghatározására, arra hivatkozva, hogy a "török kisebbség" kifejezés nem szerepel a lausanne-i békeszerződésben. Valójában, bár a "muszlim" kifejezést használták a lausanne-i békeszerződés "A kisebbségek védelme" című cikkeiben, világosan érthető a szerződés többi rendelkezésében szereplő "török" jelzőből és a konferencia jegyzőkönyvének nyilatkozataiból, hogy a nyugat-trákiai kisebbség azon tagjai, akiket kizártak a cseréből, törökök voltak. A nyugat-trákiai törököket gyakran belpolitikai viták és harcok eszközévé teszik, és a törököket célba vehetik, ahogy azt a legutóbbi választásokon is tapasztalhattuk.  A görög politikusoknak óvatosabbnak kellene lenniük, tiszteletben kellene tartaniuk a törökök kisebbségi jogait, és tartózkodniuk kellene attól, hogy a belpolitikai eszközzé tegyék azt.