ANATÓLIAI ELSŐK (2)

A jövőről hírt kapni egyesek számára nélkülözhetetlen szenvedély. Sokan nem szerveznek programot a jövő kímélése nélkül. Az afrikai primitív törzsektől napjaink modern emberéig sokakat érdekel a jövő, és időt és pénzt is áldoznak rá, hogy próbálják megismerni. Az ismeretlen megismerése és talán az elrendelés megváltoztatása érdekében minden korban igyekeztek megismerni a jövőt. Az ókori Kínától Mezopotámiáig, Egyiptomtól a római birodalomig a világ minden táján jósló központok ezreit építették, és különböző jósló módszereket dolgoztak ki. Ma az ókori Anatólia egyik legfontosabb jósló központjáról, a didimi Apolló-szentélyről beszélünk.

Az Apolló-szentély az ókor egyik legjobb állapotban fennmaradt szentélye, amely fontos ión városok, például Milétosz, Epheszosz vagy Priéné jósló központja is volt. Építése évszázadokon át tartott, és soha nem fejezték be. A szentély olyan hatalmas volt, hogy az ókor híres földrajztudósa, Sztrabón leírja, hogy mérete miatt soha nem fedték be. A háborúk és tűzvészek miatt leomlott szentélyt Nagy Sándor és később a római császárok építették újra.

A görög mitológia fontos istensége, Apolló a művészet, zene és ihlet istene volt, de a jövőt is meg tudta jósolni. A mítosz szerint Apolló egy napon találkozott Brankhosz pásztorral, és megtanította neki a jóslás titkait. Az isteni tudásért cserébe pásztor alapította az Apolló-szentélyt, és az ő leszármazottai hosszú időn keresztül voltak a szentély vezetői és jósai.

Az ókori világban ez a jósló központ idővel akkora fontosságára tett szert, hogy a királyok háború indítása előtt, a kereskedők tengerre szállás előtt a szentélybe mentek, úgy próbálják a jövőt megtudni. Senki nem hozott semmilyen döntést anélkül, hogy előtte Apollót megkérdezte volna. Az ásatás során előkerült jóslatok szövegei szerint azok, akik a jövőt meg akarták ismerni, előbb kifizette egy bizonyos árat, a tehetősek áldozatot mutattak be a szentélynek. A jósok a jóslás előtt 3 napig böjtöltek, megmosdottak a szent vízben, és így készítették elő az áldozati állatot is. A jóslatot kérem egy papírra írta fel a kérdést, amire Apolló válaszát várta. A jós a szentély legfontosabb elemébe, a szent vízbe nézve látta meg a jövőt, és a megfelelő idő után válaszolt. A jósok azonban soha nem mondtak egyértelmű jóslatot, a források szerint jóslataikat többféleképpen lehetett értelmezni, ezért megtévesztőek voltak. Ennek ellenére az emberek továbbra is bíztak a jósokban, és eljöttek a jóslatokért a szentélybe, egészen addig, amíg az elterjedő kereszténység megtiltotta a jóslást és a mágiát.

Az Apolló-szentély mind a mai napig álló oszlopai akkor legnagyobb egy darabból álló márvány tömbjei és hasonló elemei rendkívül lenyűgözővé teszik a szent helyet. 25 méteres magasságával a szentély nagy hatással van a látogatókra. Szakértők szerint  a világ 7 csodája közé kerülhetett volna. Még évszázadok múltán is lenyűgöző a nagysága, a felhasznált technikák újdonsága és az anyagok minősége.

Az Apolló-szentély bejáratánál évszázadok óta egy Medúza-fej fogadja a látogatókat. A görög mitológia szerint Medúza a föld alatti világ 3 testvérének egyike. A kígyóhajú szörnyeteg egyetlen pillantásával mindent kővé változtat, ezért az ókori görögök a Medúza szobrát a védeni kívánt épületekre, szent helyekre, pajzsokra vagy páncélokra helyezték el. Az Apolló-szentély bejáratánál található Medúza-fej célja is az, hogy a szentélyt a rossztól védelmezze.

Az Apolló-szentélyben lévő forrás vizét és a babér fákat kezdetektől fogva szentnek tartották. Ez az édesvíz forrás jelentette a szent hely alapját is. A jövőbelátás forrásaként használt szent víz forrását soha nem szedték le, hogy megkaphassák az istenek égből küldött üzeneteit. Milyen kár, hogy napjainkra ez a forrás már nem működik.

A gazdag és látványos díszekben bővelkedő szentély hatalmas oszlopai is lenyűgözőek. 120 oszlopa nemcsak Anatólia, hanem az egész római birodalom legszebbjei. A növényi motívumokkal és vad mitológiai teremtményekkel díszített oszlopfők bemutatják a kőfaragás mesteri fokát. A mészkőből és márványból készült oszlopok gazdag szalag ványai és lenyűgöző szépsége azt mutatja, vagy az építészet már 2500 évvel ezelőtt is nagy hangsúlyt helyezett az esztétikára.

Didimben nemcsak az Apolló-szentély, hanem számos lenyűgöző természeti terület is található. A térség legfontosabb folyója a Büyük Menderes, melynek deltájában a Dilek-félsziget nemzeti park is megtekintésre érdemes, mert a földközi-tengeri és szibériai flóra elemeit is tartalmazza. A páratlan flóra gazdagságú nemzeti parkot az Európa Tanács biogenetikai rezervátummá nyilvánította. A folyó deltája Türkiye egyik legfontosabb madármegfigyelő területével, a Bafa tóval összefonódott vizes élőhely. Biodiverzitással, endemikus és ritka fajai miatt nemzetközi jelentőségű terület. Ezért a Ramsari, Berni, Riói és Barcelonai Egyezmény védelme alatt is áll.

Akik Didim ókori városát és az Apolló-szentélyt látogatják meg, azoknak mindenképpen érdemes megnézni a Dilek-félsziget nemzeti parkot és a Büyük Menderes deltáját is!

Ősi koruktól kezdve az emberiség kíváncsiságának tárgya a jövő megismerése, hiszen az ember számára a jövő ismeretlen és meglepetésekkel teli. Mi csak terveket készítünk, de nem tudjuk megszabni, hogy mit hozzon számunkra a jövő. Talán ezért tartja az ember ősidőktől fogva fontosnak a jóslás. Ma az ókori emberek számára kiemelkedő fontosságú didimi Apolló-szentélyről beszéltünk, mely Anatólia legnagyobb, és az ókori világ egyik legfontosabb jósló központja volt.