ANATÓLIAI ELSŐK

Zsúfoltság, forgalom káosz és sietség… mi jut eszébe e szavak hallatán? Talán másokhoz hasonlóan önnek is a városok. Milyen kár, hogy napjaink nagyvárosaiban az élet gyors tempóban folyik. mivel a városok nagy területet foglalnak el, az emberek sietségben élnek, hogy egyik helyről a másikra eljussanak. Még ha egy várost tervek alapján kezdtek is el fejleszteni, különböző okok miatt a terv meghiúsulhat, és akkor kezdődik a káosz. Az ókortól fogva foglalkoztatja az embereket a kérdés, hogy milyennek kell lenni egy városnak. A kor fontos gondolkodói, Platón és Arisztotelész is kifejtették véleményüket arról, hogy hol és milyen elvek alapján kell várost alapítani, mert szerintük az ideális társadalom egyik feltétele a megtervezett város. A várostervezés egyik alapelve, a sakktábla alaprajz is az ókorban bukkant fel először. A létrehozója a milétoszi, vagyis aydini Hippodamosz volt.

Az Anatóliai elsőkben ma kész arra, hogy 2500 évvel ezelőttre utazzunk, amikor a számos európai és amerikai városban még ma is alkalmazott első város terv született?

Milétosz, a filozófia, tudomány és művészet fővárosa, vagyis a mai Aydın a kor egyik legfontosabb hellén városa volt. Milétoszból származott az ókor 7 tudósa az első, Thalész is. Ő és tanítványai rakták le ebben a városban pozitív tudomány és filozófia alapjai. Ők voltak a milétoszi iskola első képviselői. Milyen kár, hogy ezt a korát megelőző, csodálatos várost a perzsa hódítók a földdel tették egyenlővé. A perzsák okozta súlyos kár után a várost új tervek szerint építették fel: egyenes utak keresztezték egymást négyzetes formában. A sakktábla alaprajzot először a milétoszi Hippodamosz alkalmazta. Egyszerűsége és praktikussága miatt később sok városban használták, még évszázadokkal később is az egyik vezető várost: elég, hacsak Barcelona vagy Manhattan jut eszünkbe, melyek szintén a Hippodamosz által 2500 évvel ezelőtt kidolgozott terv szerint épültek.

Hippodamosz építész, matematikus, természettudós és filozófus volt, de a milétoszi terv miatt a világ első várostervezőjeként is ismerik. Tervéhez a világmindenséget vette alapul, mert a világmindenség tökéletes rendben és harmóniában működik. Az ókor ideálisra való törekvése minden témában, így a városokban is megmutatkozott. A geometriai rendre és egymáshoz való alkalmazkodásra alapuló világmodell Hippodamosz szerint olyan volt, mint egy szőtt köntös. Ez volt a rend győzedelmeskedése a káosz felett.

Hippodamosz szerinte az ideális várost rendszerben és demokratikusan kellett megtervezni. ezért a várost téglalapokra és négyzetekre osztotta. A tervezésben az egyenlőség elvét követte, így a városban a házak azonos terv alapján épültek, ugyanolyan tervekre. A vezető házai sem voltak mások. A köz- és vallási épületekben is azonos alapelveket követett, bármilyen fontos is volt egy épület, a rendelet nem borította fel. Ilyen módon szisztematikusan ismétlődő, rendezett város tervet alkotott. A sakktábla alaprajz megakadályozza, hogy a város rendezetlenül növekedjen, a szolgáltatások akadoznak és az állam ellenőrzése csökkenjen.

Hippodamosz új modellt hozott létre azzal a céllal, hogy ne csak a teret, hanem a társadalmat is alakítsa. Mert hitt abban, magyarán nemcsak az épületeket vagy utcákat, hanem a társadalom szerkezetét másolja. ezekkel a gondolatokkal 10.000 fős teret alakított ki kézművesek, szemüvegek és harcosok számára. A könnyen alkalmazható sakktábla alaprajz hamarosan elterjedt Milétoszban. Priéné, Szmirna, Knidosz és más ókori anatóliai városok is ezt a tervet alkalmazták.

A gondolkodók és el nem férfiak az ókortól kezdve tervezett és rendezett városok létrehozásán fáradoznak. A milétoszi Hippodamosz volt az első, akinek ez sikerült. Az általa létrehozott modellt megvalósította városában, és Milétosz lett Anatólia első, tervek alapján épült városa. A könnyen másolható modellnek köszönhetően megszűnt a káosz, és rend uralkodott el a városokban. A terv alapján tudni lehetett, hogy melyik épület hol van, és mekkora helyet foglal el. Ezzel megelőzték a véletlenszerű és ellenőrizetlen építkezést, és megkezdődött az intelligens és funkcionális várostervezés. A tehát egyik legfontosabb pontja az volt, hogy figyelembe vegyék a jövőbeli szükségleteket és a népesség alakulását.

Kétségtelenül voltak olyanok, akik ellenezték a sakktábla alaprajzot. Szerintük az ilyen városok lelketlenek és egymás másolatai. Azonban ez a terv évszázadokkal ezelőtt megvalósította mindazokat a funkciókat, amelyeket lapjaink városai is próbálnak megvalósítani.

A milétoszi, mai nevén aydini filozófusok teremtették meg pozitív tudomány és várostervezés alapjait. Ebből Milétosz is kivette a részét, ebben a városban született meg az ideális környezet és ideális város gondolata. A várostervezés, mint tudomány Hippodamosz terveivel kezdődött, aki már évszázadokkal ezelőtt korát megelőző, egyenlőségen alapuló modellt dolgozott ki.