ANATÓLIAI ELSŐK

Mekkora szerepet tölt be az ön életében a művészet? Természetesen erre a kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni. A képek, szobrok, versek, zene, balett, színház, mozi… több vagy kevesebb szerepet mindegyik betölt életünkben. A művészet mindig is létezett az ember számára. Őseink már 40 000 évvel ezelőtt képeket rajzoltak a barlangok falára. Ezek a történészeket lenyűgöző képek bizonyítják, hogy már egy olyan időszakban is, amikor nem voltak még szavak, az ember a művészet közösségében élt. Göbeklitepe hatalmas, állatokat ábrázoló domborművekkel díszített kő tömbjei, Çatalhöyük sárga, vörös és fekete színekkel készített képekkel díszített házai, az Anatólia mindenképpen pontján fellelt dísztárgyak és ékszerek mind a mai napig lenyűgöző alkotások. Hegel német filozófus szerint a művészek az emberiség első tanítói.

Művész őseink kapcsán rengeteg példával találkozhatunk ezen a tájon… ma Anatólia egyik ősi civilizációja, a hettiták szobrász műhelye lesz a témánk.

A hettiták Anatólia ötezer éves, ősi civilizációja. Nemcsak Anatólia, hanem a világtörténelem egyik legfontosabb civilizációja. Az európai és közel keleti mitológiára, nyelvre, vallásra, politikára is kereskedelemre is nagy befolyást gyakoroltak, a jogalkotás és az államszervezet területén is élen jártak. A hettiták feldolgozták a fémeket, különösen jó minőségű vas termékeikről és fegyvereikről voltak híresek. Élen jártak a művészetben is, Anatóliában először használtak kőtömböket, és először alapítottak szobrász műhelyt.

Ma a hettiták által alapított ről beszélünk önöknek, amely Gaziantep Islahiye kerületében található. Itt van az 1. ismert ókori közel keleti szobrász műhely, ezért páratlan régészeti területnek tartják. A Zeugma antik városhoz hasonlóan kiemelkedő globális értékei miatt szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

Yesemek a világon páratlan szobrász iskola, mely szakértők szerint az orientalizmus által nyugatra terjedő értékeivel a görög szobrászatot is befolyásolta.

Több mint ötszáz kőszobor található itt, a legtöbb a felszínen. A szobrok mintha csak a földből nőnének ki, ami rendkívül lenyűgöző látvány. A ma szabadtéri múzeumként üzemelő Yesemekben a kaput őrző oroszlánok, szfinxek, szárnyas oroszlánok szobrai fogadják a látogatókat. Az Amanos hegységet megtestesítő hegyistent, csatajeleneteket ábrázoló domborművek és épület részletek több ezer év után saját természetes környezetükben csodálhattuk meg. Az idő telt, generációk és kultúrák váltották egymást, de Yesemek a művészet állandóságát jelképezi számunkra.

A szakértők kezdetben azon a véleményen voltak, hogy a yesemeki szobrokat azért készítették itt, hogy a környező településekre küldjék őket. A mélyebb kutatások azonban feltárták, hogy az azonos helyen építendő záros számára gyűjtötték össze őket, mert Yesemekben nem csak szobrokat, hanem épületek részeit is megtalálták.

A Yesemek kőfaragó központ és szobrász műhely rendkívül értékes információt szolgáltat arról, hogy hogyan készítették elő és dolgozták fel a követ a hatalmas kőtömbök kivágásától a szobrok megtervezéséig és elkészítéséig. Páratlan lehetőséget nyújt a világon arra, hogy egyenként láthassuk a különböző korokat és megérthessük az időszak szobrászművészetének fejlődését.

Yesemek azt jeleníti meg számunkra, hogy a hettiták élete mennyire összefonódott a művészettel. Ahhoz, hogy ilyen sok szobrot készítsenek, rengeteg szobrászművészre volt szükség, ami szintén azt bizonyítja, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonítottak a hettiták a művészetnek. Yesemek rengeteg szobrával titokzatos és lenyűgöző környezetbe hívja az embert. A múlt tanúi ként szolgáló szobrok jövőjét is bemutatva várja a látogatókat. Aki meghallgatja csendjét, annak ősi idők páratlan történeteit beszéli el.