ANATÓLIAI ELSŐK

Anatólia több ezer éves történelmével a kultúrák sarjadásának vidéke. Olyan vidék, amely minden pillanatban meglepi az embert, ahol korábban ismeretlen dolgok bukkannak elő, és úttörő szerepet tölt be a világban. Anatólia nevét szinte minden történelmi korszakban említik, mióta az emberek elkezdtek megjelenni a földön. Ezen a vidéken számos település található a neolitikum korából, amikor őseink elkezdtek kerámiát készíteni, és az azt követő rézkorból. Ezek mindegyike olyan hely, ahol fontos fejlemények mentek végbe az emberiség történelmében.

A kalkolit kort kő- és fémkornak is szokták nevezni, de leginkább rézkor néven ismert. Anatóliában a legjelentősebb rézkori települések az Eufrátesz medencéjében találhatóak. Ma az Anatóliai Elsőkben is egy ilyen települést, Harputot fogjuk ismertetni, amely a mezopotámiai civilizációk alapját képezte.

A rézkor egy jelentős korszak, amikor a fém átvette a kő helyét, elterjedt a fémek, különösen a réz használata, és megtanulták az öntési technikát. Ebben az időszakban jelenik meg az „osztályok” jelensége, amely mélyen érinti az emberiség következő korszakait, és konfliktusokat és háborúkat fog okozni. Ezzel párhuzamosan az emberek áttérnek a letelepedett életmódra, növekszik a kisebb és nagyobb települések száma. Ebben a korban a falvak kisvárosokká alakulnak, új igazgatási formák jelennek meg, a kézművesek pedig különböző szakmákra kezdenek el specializálódni.

A gazdaság és a kereskedelem fejlődésével számos település alakult ki az Eufrátesz partján. Az Elazığban található Harput ókori városa is ezek közé tartozik. Leginkább ókori és középkori városként ismert, de a története sokkal régebbre nyúlik vissza. A Harputban végzett ásatások szerint az első település a paleolitikumból, az őskőkorból származik, amely az emberiség történetének leghosszabb korszaka. Másként szólva, az emberek a történelem előtti időktől kezdve Harputban éltek. Az, hogy a vidék bővelkedik vízforrásokban és ásványi anyagokban, nélkülözhetetlenné teszik a várost. A rézbányákhoz való közelsége vonzásközponttá tették a helyet. A nyers rezet Harputban és a környező központokban dolgozták fel, és vésővé, fejszévé vagy tűvé alakították át. Az árufelesleg kereskedelmet indított el a szomszédos országokkal. Kapcsolatok jöttek létre Szíriával, Mezopotámiával és Közép-Anatóliával, ezzel társadalmi, gazdasági és kulturális szempontból Harput felpezsdült. Harput soha nem vesztette el a jelentőségét. Különösen Urartu, Róma, Bizánc és az Oszmán Birodalom korában volt nagyváros, ahol különböző kultúrák találkoztak egymással.

Az ókorban a jól védett és meredek sziklákra épített Harput „Kővárat” jelentett. A névadó Harput vára ma valóban a turisták érdeklődésének középpontjában áll. Az urartuiak idején épült várat többször is kijavították, így maradt fenn napjainkig. A várban és környékén végzett ásatások során börtönt, ciszternát, magtárat, fegyvertárat, pénzverdét, mecsetet és műhelyeket is találtak. A várral kapcsolatban van egy legenda is a vidéken. Eszerint a vár építése idején szárazság volt. Amikor a mesterek nem találtak vizet a habarcshoz, tejet és tojásfehérjét kevertek a mészhez, és így építették fel a várat. Ezért ma a lakosság Harput várát „Tejvárnak” is szokta nevezni.

A városban a vár mellett az Nagymecset is figyelemre méltó. Ez az egyik legrégebbi török mecset Anatóliában. De nem csak ezért érdekes. A Nagymecset minaretje a pisai ferde toronyhoz hasonlóan meg van dőlve. Egyesek azt mondják, hogy a minaretet tudatosan építették ferdének, mások szerint egy földrengés miatt dőlt meg.

Anatólia egyik legrégebbi temploma, a Szűz Mária vagy Vörös Templom is Harput ókori városában található. Az eredetileg pogányok által épített szentélyt később az asszír keresztények alakították át templommá. A napjainkig is fennmaradt Szűz Mária Templomot az egyik legjelentősebb ókori templomnak tartják ezen a vidéken.

Az épületei mellett Harputban ma egy szabadtéri múzeum is található. Az ókori város, amely több ezer éves történelme révén számos civilizáció nyomait magán viseli, szerepel az UNESCO ideiglenes kulturális örökségek listáján is.

Harput ókori városában a vár környékén végzett ásatások során egy páratlan kőleletet fedeztek fel. A szakértők szerint ehhez a műtárgyhoz, amelyet facsemeték ültetése során találtak véletlenül, Anatóliában nincsen hasonló. Ennek a leletnek köszönhetően Harput ismert története további ezer évvel nyúlik vissza. A Harputi domborműnek nevezett lelet hozzávetőleg négy tonna súlyú, és olyan nagy, hogy elfoglalja egy kisebb szoba padlóját. A domborművön egy várostromot ábrázolnak a falakra létrákon felmászó katonákkal és harcosokkal, és nagyon részletesen és aprólékosan dolgozták ki a művet. A Harputi domborművön olyan részletek is láthatóak, mint egy mitologikus istennő alakja, valamint a király és királyné fején lévő koronák. A négyezer évvel ezelőtti művészek hozzáértése ámulatba ejti az embert.

Az emberi lét több tízezer éves története során egyes korszakokban egymást követték a fejlemények, és az emberiség nagy léptekkel haladt előre. A rézkor is egy ilyen korszak volt. Az emberek elkezdtek specializálódni a termelés során, lerakták a gazdaság és a kereskedelem alapjait, rendezett településeket hoztak létre. Ma mi is Anatólia egyik legrégebbi településéről beszéltünk, amely a rézkor óta folyamatosan lakott, az Elazığban található Harput ókori városáról.