ANATÓLIAI ELSŐK

Az ember megjelenésével kultúrák és civilizációk kezdtek kialakulni. Civilizációnk történelme a tűz felfedezésével, egyszerű eszközök és barlangrajzok készítésével kezdődött. A földművelés megtanulásával, a kerék és az írás felfedezésével felgyorsult a haladásunk ezen az úton. Civilizációnk a történelem előtti koroktól kezdve láncszemekként összekapcsolódva gyarapszik tovább. Néha az egyik civilizáció egy másik folytatásaként jelenik meg, így könnyen kimutatható a köztük lévő kölcsönhatás. De valójában civilizációnk történelmét láthatatlan kötelékek kötik össze. Ahhoz, hogy megértsük ezeket a láthatatlan kötelékeket, egy olyan eseménynek kell történnie, amely a feje tetejére állítja az ismereteket. Mint az emberiség nullpontjának tartott Göbeklitepe felfedezése. A 12 ezer éves Göbeklitepe példátlan építményeivel megdöbbenti azokat, akik látják, és megkérdőjelezi az ismereteinket az emberiség történelméről. Miközben még nem sikerült megfejteni Göbeklitepe rejtélyét, Anatóliában egy másik hasonló építményekkel rendelkező felfedezés is történt, Karahantepe!

Karahantepe Şanlıurfában található, egy órányira a Göbeklitepétől. Felfedi Anatólia titkokkal teli ősi múltját, kulturális gazdagságát, és megmutatja, hogy Göbeklitepe nem volt egyedülálló. Karahantepe felfedezése izgalomba hozta a tudósokat. Ugyanis a szakértők szerint ezeknek az új ásatásoknak köszönhetően Göbeklitepe is megérthető lesz, és rávilágíthat a múltra. Karahantepén is találtak oszlopokat és obeliszkeket, akárcsak Göbeklitepében. Az obeliszkek száma meghaladja a 250-et, és némelyiken róka- és kígyódomborművek vannak, csakúgy, mint Göbeklitepében. Az ásatások során egy hozzávetőleg 23 méter átmérőjű építményt találtak. Az épületben 12 darab, kör alakban elhelyezett obeliszk, valamint a középpontban 2, a többinél magasabb obeliszk került elő. A lépcsőn megközelíthető épületben az alapkőzetbe vájt, azaz építés közben készített férfifejet is találtak.

Karahantepe 200-300 évvel Göbeklitepe utánra datálható. Göbeklitepétől az különbözteti meg a legjobban, hogy itt többnyire emberalakokkal és emberábrázolásokkal találkozunk. Szakértők szerint őseink először egynek tekintették magukat az állatokkal, de ez a következő 300 évben megváltozott. A karahantepei emberábrázolásokat úgy értelmezik, mint arra utaló jeleket, hogy őseink elkezdtek elszakadni az állatoktól, és magukat helyezték a világegyetem középpontjába. Karahantepében a hátán leopárdot vivő ember szobra, az alapkőzetbe vájt emberfej és más leletek azért nagyon jelentősek, mert megmutatják az ember átalakulását.

A felszíni felmérések és a geomágneses mérések során megállapították, hogy Karahantepe négy különböző részből áll. És akárcsak Göbeklitepét, ezt a helyet is földdel borították be, és elhagyták. A régészek megállapították, hogy az építményeket tiszta földdel töltötték fel, és a legfelső szintet nagy lapos kövekkel fedték be, ezért úgy gondolják, hogy ez a szándékos betemetés egy rituálé volt. Miért építették nagy erőfeszítéssel őseink ezeket a sziklákba vájt, 5 métert is meghaladó építményeket, és ami a legfontosabb, miért fedték be őket ilyen nagy gonddal? Egyelőre nincs egyértelmű ismeret erről, de ez a kérdés nagy fejtörést okoz.

Karahantepétől 6 kilométerre hasonló építményeket találtak, ami azt mutatja, hogy Karahantepe nem volt egyedül. A Harbetsuvan-dombon körülbelül 30 obeliszket tártak fel. A régészek azt gondolják, hogy a neolitikumban az emberek valamiért elhagyták Karahantepét és ezért hozták létre Harbetsuvan-dombot, vagy pedig ez a hely Karahantepe egyik kísérő települése volt. Harbetsuvant Karahantepéhez és Göbeklitepéhez hasonlóan szintén szándékosan betemették, mielőtt elhagyták volna, és ez újból felveti a kérdést: Miért?

Göbeklitepe után Karahantepe, Harbetsuvan-domb mellett más dombokat is felfedeztek Şanlıurfában. Ezek a dombok a Harran-síkságon nagyon széles területen bukkannak el, ezért a kiemelkedő obeliszkek nyomán „Kődomboknak” nevezték el a vidéket. A világ első letelepedett területének és az első társadalmi csoportjának otthont adó Kődombok közül hétben ásatásokat kezdtek végezni. Şanlıurfában bárhová is összpontosítanak, ott egy felfedezés születik, amely megvilágítja a történelem ismeretlen korszakát. Ezért döntés született Törökország legnagyobb régészeti projektjének megindításáról. Úgy hiszik, hogy a „Şanlıurfai újkőkori kutatási projekttel” új ismeretekre tesznek majd szert az emberiség történelméről. Már számos ország kutatója csatlakozott a projekthez.

Az emberiség több százezer éves evolúciójában bizonyos mozzanatok, események megváltoztatják a civilizáció menetét. Ezeket a változásokat a tudósok a „civilizáció töréspontjainak” nevezik. A vadászó-gyűjtögető életformáról a letelepedett életmódra, a földművelésen és állattenyésztésen alapuló életmódra való áttérés a neolitikumban történt meg. Ez az időszak számos olyan fejlemény elindítója, amelyek minden következő kultúra és a mai civilizáció alapját képezik. A témával foglalkozó szakértők ezért a neolitikumot töréspontként jellemzik. Először az anatóliai Nevali Çoriban, majd Göbeklitepén felejtettek el minden ismeretet a múltunkról, és megszakadt az emlékezet.

Őseink 12 ezer évvel ezelőtt számos 5 méternél is magasabb obeliszket készítettek, és meghatározott sorrendben, kör alakban helyezték el őket. A köveket állati és emberi motívumokkal díszítették. Összegyűltek, hogy szertartásokat végezzenek ezekben a monumentális építményekben, amelyek ma is őrzik a titkukat. Az a tény, hogy ilyen nagy és nehéz köveket tökéletesen összeillesztettek, azt jelzi, hogy mérnöki tudással rendelkeztek, és nem voltak olyan primitívek, mint gondoltuk. De még mindig nem tudjuk, hogy milyen céllal és hogyan építették őket. Ahogy azt sem, hogy miért töltötték fel szándékosan földdel és fedték be őket… Göbeklitepe, Karahantepe, Harbetsuvan Tepe… Röviden, az összes Kődomb lenyűgözi az embereket, az obeliszkek messze túlmutatnak a pillanaton, mintha felfednék a titkukat, és tanúi lehetünk a több ezer évvel ezelőtti életnek.

A Kődomboknál végzett ásatások során feltárt leletek igen értékes adatokkal szolgálnak a neolitikumról. Ahogy tovább folytatódnak az ásatások, talán sikerül megfejteni a megoldhatatlan rejtélyeket, talán újabbak merülnek fel… Feltárják Anatólia rejtélyekkel teli ősi múltját, az emberiség történelmének sötét időszakát.

Ma Karahantepéről beszéltünk, amely Göbeklitepe után az egyik legfontosabb őskori régészeti felfedezés, és röviden szót ejtettünk a Kődombokról, ahol más romok is találhatóak a korszakból.