ANATÓLIAI ELSŐK

Ha egy pillantást vetünk a világirodalomra, azt látjuk, hogy nagyon eltérő témákban születnek művek. A korszak jellegzetességei hatást gyakorolnak az irodalmi műfajra és a témákra is. Azonban van egy téma, amely soha nem veszített a népszerűségéből: a szerelem... Tiltott szerelmek, szomorú végű szerelmek, isteni szerelmek... Viszonzatlan, pusztító vagy szenvedélyes szerelmek... Némelyik lelkes, némelyik szomorú, némelyik plátói, némelyik lehetetlen... Nem csak az írott, hanem a szóbeli irodalom leggyakoribb témája is a szerelem. Számos földrajzi régióban mesélnek legendássá vált, nyelvről nyelvre terjedő halhatatlan szerelmekről. Sok példa van ezekre a mitológiában és a népi irodalomban is, amelyet nemzedékről nemzedékre mondanak el meséken, eposzokon keresztül... Az időn túl, emlékekben és szívekben élnek ennek a történetnek a hősei, azaz a szerelmesek...

Erósz és Pszükhé szerelme azt bizonyítja, hogy a szerelmet és a lelket nem lehet elválasztani egymástól... Parisz szerelme a gyönyörű Helené iránt indította el a trójai háborút... Sah Dzsihán mogul uralkodó az egyetlen felesége halála után építette fel szerelme emlékére a világ legfenségesebb mauzóleumát, a Tadzs Mahalt. A híres angol drámaíró, William Shakespeare által írt Rómeó és Júlia évszázadok óta őrzi helyét a legismertebb szerelmi történetek között. Az Anatóliában évszázadok óta mesélt szerelmi történetek élén a Ferhat és Şirin áll.

Ferhat egy nagyon tehetséges képfestő, aki paloták és mecsetek díszítésével foglalkozik. Amasya akkori szultánja egy kastélyt építtet a húgának, és Ferhatot bízza meg a díszítéssel. Munka közben Ferhat megpillantja Şirint, és a két fiatal egymásba szeret. Azonban Ferhat egy közember, nem pedig nemes, mint Şirin, ezért a szultán ellenzi ezt a frigyet, de nem akarja húgát felbosszantani, így azt mondja, hogy ha Ferhat teljesíti a kérését, akkor bele fog egyezni a házasságba. Amasya vízhiánnyal küszködő város. Ez a probléma csak úgy oldható meg, ha a víz átjut a hegyeken keresztül. Ferhat házassága Şirinnel csak akkor lehetséges, ha áthatol a hegyen, és vizet hoz a városba. Ferhat egy percig sem hiszi, hogy ez a kérés lehetetlen lenne, és azonnal munkához lát. Megállás nélkül dolgozik, hogy átjusson a nagy hegyen, és újra találkozhasson a kedvesével. Telnek-múlnak a hónapok, évszakok, végül Ferhat a szívében lakozó szerelem tüzével áthatol a hegyen. A szultán értesül róla, hogy Ferhat el fogja juttatni a vizet a városba a hegyen keresztül, és egy tervet készít ennek megakadályozására. Azonnal egy idős asszonyt küld Ferhathoz. A nő azt mondja Ferhatnak, hogy hihetetlen munkát végzett, de miközben éjjel-nappal dolgozott, a gyönyörű Şirin meghalt. Ferhat nem tudja elhinni azt, amit hallott, összeomlott a világa. Megöli magát azzal a szerszámmal, amit a hegy átfúrásához használt. A hír hallatán Şirin a hegyhez szalad, és leveti magát a szikláról azon a helyen, ahol Ferhat meghalt.

Ferhat és Şirin története egy szomorú szerelmi történet, amelyről úgy gondolják, hogy Amasyában játszódik, és azt meséli el, hogy a szerelem nem ismer akadályokat. Ezért Amasya önkormányzata megragadta az alkalmat, és létrehozta a világ első és egyetlen szerelmesek múzeumát. A Ferhat és Şirin Szerelmesek Múzeumának az célja, hogy bemutassa a világ legendás szerelmeit, szerelmeseit és az isteni szerelmet. A látogatók Kerem és Aslı, Mimar Sinan és Mihrimah Sultan, Romeó és Júlia, valamint számos más szerelmi történettel és hősökkel találkoznak; Mevlana, Yunus Emre és Hacı Bektaş-ı Veli elbeszélésével megismerkednek az isteni szerelemmel.

Ferhat és Şirin szerelme a legendás szerelmek közé tartozik. Nehéz tudni, hogy valós-e, vagy pedig csupán egy kitalált történet, amely azt beszéli el, hogy a szerelem nem ismer akadályokat, és a szerelmesek számára nincs olyan szó, hogy lehetetlen. De tény, hogy a Yeşilırmak folyó mellett alapított Amasyában valóban létezik egy Ferhat-vízcsatornának nevezett csatorna, amely a hegyekből hoz vizet a városba...

Jól védett elhelyezkedése miatt Amaysa évszázadok óta lakott település. Az ókor óta egyben kereskedelmi központ is, ahol jelentős útvonalak találkoznak egymással. A város múltja a hettitákig nyúlik vissza. A város a frígek, lűdök, perzsák, a Pontuszi Királyság, a Római Birodalom, a Szeldzsuk és az Oszmán Birodalom uralma alatt is állt. Ilyen sok kultúrának adott otthont és viseli magán a nyomait. A Ferhat-vízcsatorna is ezek közé tartozik. A korai római korból származó csatornát ma mérnöki csodának tartják! Ugyanis több száz évvel ezelőtt vájták a sziklákba, helyenként boltozattal fedték be, és különleges lejtést adtak hozzá, ezzel biztosítva a víz zavartalan áramlását.

Amasyában a Ferhat-vízcsatorna mellett legalább olyan érdekes emléknek számítanak a pontuszi királyi sziklasírok… A pontuszi királyi sziklasírok ma a bel- és külföldi turisták figyelmének központjában állnak. A Harşena-hegy meredek lejtőjén található, sziklákba vájt hatalmas síremlékek igen impozáns megjelenésűek. Amikor a látogatók a sziklákba vájt utakon, lépcsőkön elérnek a sírokhoz, a barlangokat összekötő alagutak egy másik korba viszik őket. A pontuszi királyi sziklasírok a Harşena-heggyel együtt ma az UNESCO ideiglenes világörökségi listáján is szerepelnek.

Amasya a híres ókori földrajztudós, Sztrabón szülőhelye is. Sztrabón az első átfogó ókori földrajzi mű, a Geographika szerzője volt, amelyben összefoglalta kora világának földrajzi ismereteit. Segített abban, hogy ismeretekkel rendelkezzünk az ókori világról, és hogy önálló tudományként tekintsünk a földrajzra. A 14. században Amasyában élt egy török sebész, aki éppolyan ismeretlen, mint Sztrabón. Şerefeddin Sabuncuoğlu az első illusztrált és török nyelven írt sebészeti könyv szerzője volt. A legapróbb részletekig ismertette benne a kezelési módszereket, bemutatta a műtétek végzését, a műtéti technikákat és az alkalmazott műszereket. Ezzel az olvasók számára könnyen érthető kézikönyvet hozott létre. Şerefeddin Sabuncuoğlu művében feltétlenül megjelölte, hogy kiktől idézett és mi volt a forrása. Ez a hozzáállása megegyezik a mai tudósokéval.

Anatólia minden szeglete meglepetésekkel van tele. Nagy tudósokkal, legyőzhetetlen parancsnokokkal vagy legendás szerelmekkel. Ma az anatóliai népi irodalom egyik legismertebb példájáról, Ferhat és Şirin szerelmi történetéről, valamint a világ első és egyetlen, szerelmesekkel foglalkozó amasyai múzeumáról beszéltünk. Szót ejtettünk a Ferhat-vízcsatornáról, egy sok száz éves mérnöki csodáról, valamint Amasyáról, egy szabadtéri múzeumról, és a pontuszi királyi sziklasírokról. Megemlékeztünk Sztrabónról és Şerefeddin Sabuncuoğluról is, akik jelentősen hozzájárultak a tudományhoz.