ANATÓLIAI ELSŐK

Egyesekben legyőzhetetlen vágy él, hogy hírt kapjanak a jövőről. Sokaknak jövendőmondás nélkül nem teljes a napi programjuk! A primitív afrikai törzsektől a mai modern emberig sokan kíváncsiak a jövőre, és áldoznak ezért pénzt és időt. Tehát ez a kíváncsiság nem mai eredetű. Az ókori Kínától Mezopotámiáig, Egyiptomtól a római birodalomig számos jósdát és módszert hoztak létre, hogy a jövőt megismerjék és talán meg is változtassák. Ma az ókori Anatóli leghíresebb jósdájáról, a didimi Apolló-szentélyről fogunk beszélni.

Az Apolló-szentély az ókor egyik legépebben fennmaradt szentélye, és az ókori világ legnagyobb jósdája. Aydin Didim kerületében található. Ionia erős fővárosa, Milet szent helye, és vezető városai, Ephezosz, Priéné jósközpontja. Századokon át építették, és soha nem fejezték be. A szentély olyan nagy, hogy az ókor híres földrajtudósa, Sztrabón azt írja, hogy méretei miatt nem fedték be. A háborúk és tűzvészek miatt leomlott szentélyt Nagy Sándor, majd a római birodalom építette újra.

A görög mitológia fontos istene, Apolló a művészet, zene és ihlet istene, emellett a jövőt is ismeri. A legenda szerint Apollóegy napon találkozott Brankhosz pásztorral, és megtanította neki a jóslás titkait. Az isteni képességért cserébe építette a pásztor az Apolló-szentélyt, s leszármazottai hosszú időn át voltak a szentély jósai és vezetői.

Az antik világ jóshelye idővel olyan fontossá vált, hogy az uralkodók hadüzenet, a kereskedők tengerre szállás előtt is a jósdától kértek tanácsot. Senki egészségügy-miniszter hozott fontos döntést anélkül, hogy Apollót megkérdezte volna. Az ásatásoknál előkerült anyagok szerint, akik meg akarták ismerni a jövőt, először egy bizonyos összeget fizettek, a gazdagok áldozatot mutattak be. A jósok jóslás előtt 3 napig böjtöltek, szent vízzel megmosdottak, az áldozati állatot is hasonlóan készítették fel. A jóslást kérő egy papírra írta fel a kérdést, amire Apollótól választ várt. A jós a szent vízbe nézve látta a jövőt, és a kellő idő után válaszolt a kérdésre. Azonban soha nem adtak egyértelmű választ, a források szerint többféleképpen értelmezhető, megtévesztő válaszok születtek. De az emberek így is megbíztak a jósokban, és tovább látogatták a szentélyt, egészen addig, amíg a kereszténység el nem terjedt, és meg nem tiltotta a jóslát, jövendőmondást.

Az Apolló-szentély mostanáig álló, lenyűgöző oszlopaival, a kor legnagyobb márványtömbjével és páratlan tervezésével lenyűgöző szent hely. 25 méteres magasságával nyűgözi le a látogatókat. Szakértők szerint ha befejezik, az antik világ csodái közé számított volna. Nagysága, megmunkálása, a felhasznált technológia és anyagok minősége századok múltán is lenyűgöző.

Az Apolló-szentély századok óta a bejáratánál lévő Medusa-fejjel üdvözli a látogatókat. A görög mitológia szerint Medusa a három földalatti testvér egyike. A kígyóhajú szörnyeteg a hit szerint egy pillantásával képes kővé változtatni az élőlényeket. Ezért az ókori görögök a védeni kívánt épület bejáratához helyezték el a Medusa-szobrot. Az Apolló-szentély bejáratához is azért helyezték, hogy az épületet védje.

Az Apolló-szentély forrásvizét és babérfáját a kezdetektől szentnek tartották. A „jóslás forrásának” tartott szent forrást soha nem fedték le, hogy megkaphassák az istenek égből küldött üzeneteit. Sajnos ezt a forrást mindmáig nem találták meg.

A gazdagon díszített szentély másik figyelemre méltó elemei a hatalmas méretű oszlopok. A 120 oszlop nemcsak Anatóliában, hanem az egész római birodalomban egyedülálló. A növényi motívumokkal és vad mitológiai állatokkal díszített oszlopfők mesteri kőfaragásról árulkodnak. A mészkőből és márványból készült oszlopok gazdag díszítése a már 2500 évvel ezelőtt is meglévő építészeti tudásról tanúskodnak.

Bár Didimet az Apolló-szentéllyel azonosítják, a környékén csodálatos természeti szépségek is találhatók. A térség legnagyobb folyója, a Büyük Menderes, és deltája, a Dilek-félsziget Nemzeti Park különösen érdemes a látogatásra. A Földközi-tenger és Szibéria flórája is megtalálható itt. Páratlan növényi változatossága miatt az Európai Tanács növényi biogenetikai rezervátummá nyilvánította. A Büyük Menderes deltája Törökország egyik legfontosabb madár-megfigyelő központjával, a Bafa-tó vidékével fonódik össze. Biodiverzitása, endémikus és kihalóban lévő fajai miatt nemzetközi jelentőséggel bír. Ezért a Ramsar-, Berni, Riói és Barcelonai Egyezmény is védi.

Akik a didimi antik várost és Apolló-szentélyt látogatják meg, azoknak mindenképpen érdemes megnézni a Büyük Menderes deltáját és a Dilek-félsziget Nemzeti Parkot is!

Az ókortól napjainkig az emberiség egyik legnagyobb vágya, hogy az ismeretlen és meglepetésekkel teli jövőt megismerjék. Mi csak terveket készítünk, de azt nem tudhatjuk, hogy mit hoz nekünk a jövő. Talán ezért tulajdonítottak akkora fontosságot ősidőktől fogja a jóslásnak. Ma pedig az ókori népek számára kiemelten fontos didimi Apolló-szentélyről, Anatólia legnagyobb és az ókori világ harmadik legnagyobb jósdájáról beszéltünk.