ANATÓLIAI ELSŐK 17

Antigoné, Prométheusz, Oidipusz király, Elektra… az antik görög színház témáját legendákból merítő, felejthetetlen tragédiái.Felejthetetlenek, mert későbbi korok színházait és drámáit is befolyásolták, napjaink színházának alapjait teremtették meg ezek a tragédiák. A vallási rituálékkal és a természet utánzásával kezdődő színjátszás megváltoztatta a gondolkodást, és az antik görög kornak új személyiséget adott. Már kezdtek a művészet fogalmáról beszélni, az esztétika, érzések és köznevelés előtérbe került.

Napjaink színházának alapjait a görög tragédiák teremtették meg. De milyen művek nyitottak utat a tragédiák előtt, és tették őket évszázadokra nélkülözhetetlenné? Az Iliász és az Odüsszeia, a nyugati irodalom két örök szövege.

Nemcsak a görög, hanem a világirodalomban is fontos helyet foglal el a két eposz: az Iliász és az Odüsszeia. Kortól függetlenül elismerték ezeket az eposzokat, mert még ha évszázadok teltek is el megírásuk óta, minden korban olvasták, olvastatták, s egyszerű nyelven beszélik el az emberiség nem változó érzéseit. Az antikvitás híres költője, Homérosz írta a hősi legendákat. A görög kultúra elválaszthatatlan részévé vált, szinte szentnek tartott eposzokat az ókori iskolákban tanították.

Az Iliász és az Odüsszeia nemcsak a görög tragédia fejlődését indította el, hanem a modern irodalom tudatfolyam-technikájának is előfutára. Mindkét eposz mintegy 16 ezer sorból és 24 fejezetből áll. Az Iliász a híres ókori városról, Trójáról kapta nevét. Trója belvárosát, az első és legrégibb részét Ilionnak nevezték. Témája a legendás trójai háború, melyről hosszú évekig nem tudták, hogy valós esemény vagy legenda volt-e. Mert Homérosz az istenekkel és legyőzhetetlen hősökkel teli harcról a legendák és történetek nyelvén beszél. Az Iliász nem az egész, 10 évig tartó háborút, hanem csak annak utolsó 51 napját beszéli el.

„Haragot, istennő zengd Péleidész Akhileuszét,

vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak,

mert sok hősnek erős lelkét Hádészra vetette,

míg őket magukat zsákmányul a dög madaraknak

és a kutyáknak dobta. Betelt vele Zeusz akarata,

attól kezdve, hogy egyszer szétváltak civakodva

Átreidész, seregek fejedelme s a fényes Akhilleusz.”

Ezekkel a sorokkal kezdődik az eposz.

Kíváncsiak rá, hogy mi a témája? Röviden összefoglaljuk.

Páris trójai herceg elrabolja Menelaosz akháj király feleségét, Helenét, s ezzel kezdődik a trójai háború. A harcban számos görög városállam vesz részt. Akhilleusz is részt vesz a harcban. Akhilleusz nagyon erős és bátor, de az akháj seregek főparancsnoka, Agamemnón miatt felhagy a harccal. Trója 10 évig tartó ostroma alatt mindkét oldal súlyos veszteségeket szenved, se egyik sem bír győzni. Az akháj hadseregben elégedetlenség tör ki, és vissza akarnak térni Görögországba. Páris testvére, Hektór egy javaslattal áll elő: mivel a háború oka az, Páris trójai herceg elrabolta Menelaosz akháj király feleségét, Helenét, a Páris-Menelaosz párbaj döntse el a háború sorsát. A javaslatot elfogadó Páris és Menelaosz a harcra készül. Afrodité, akinek benne volt a keze a szép Helené elrablásában, Párist, aki éppen veszítene, elragadja a harcmezőről, és megmenti a haláltól. Újra kezdődik a seregek közötti csata, amelyben az istenek is állást foglalnak. Zeusz főisten Hektór, vagyis a trójaiak mellé áll. Azonban Hektór súlyos hibát követ el azzal, hogy megöli Akhilleusz hőn szeretett testvérét. Akhilleusz megőrül a haragtól, és újra csatlakozik a harchoz. Felölti isteni fegyverzetét, Hektór ellen vonul, és megöli őt.

A hős Hektór halála összezúzza családját és Trója népét. Akhilleusz háromszor kerüli meg Tróját, Hektór holttestét maga után vonszolva, majd megszánja, és átadja a testet Hektór apjának. Ezzel a jelenettel ér véget az Iliász. A háborút az akhájok nyerték.

Az Iliász valójában nem Trója, hanem Akhilleusz legendája. A másik örök eposz az Odüsszeia. A trójai háború hős, bátor és vakmerő harcosa, Odüsszeusz hazaútját beszéli el a háború után Ithakába. Az Iliászban az istenek és félistenek fontos szerepet játszanak, misztikus, legendás hangvételű. Az Odüsszeia viszont egyetlen ember története: Odüsszeusz 10 évig tartó hazaútját, kalandjait beszéli el, az isteneknek nem sok szerep jut. Az Iliász története lineáris, az Odüsszeiában emlékek, visszatekintések és előre ugrások vannak.

A halhatatlan műveket író Homéroszt az antikvitás legnagyobb költőjének tartják, a nyugati irodalmat befolyásoló legfontosabb, talán első művész. A klasszikus mitológia számára is fontos, mert ő mutatta be először az isteneket és feladataikat. A Halikarnasszoszi Halász, Cevat Şakir Kabaağaçlı szerint „a görög mitológiához és ezért az egész hellén kultúrához nagyban hozzájáruló Homérosz anatóliai”. Homérosz életéről keveset tudunk. Rhodosz, Athén, Szalamisz, és Szmirna, vagyis Izmir is a lehetséges szülőhelyei között van. Még ha a tudósok nem is állítják egyértelműen, valószínűleg a nyugat-anatóliai Iónban, Szmirnában született. Ugyanakkor egyes kutatók szerint lehet, hogy nem is létezett senki Homérosz néven. Vagyis a művek valósok, de szerzőjük nem egy hús-vér ember! Egyesek szerint minden epikus költeményt írót Homérosz néven neveztek, mások szerint a legendákat először írásba foglaló írnok neve volt Homérosz… Témái oly változatosak, stílusa oly sokrétű, hogy egyes kutatók szerint nem írhatta mindet ugyanaz az ember. A szakértők több mint két évszázada vitáznak ezen a témán, annyira, hogy külön nevet is adtak neki: a Homéroszi problémák. Talán tényleg nem élt senki Homérosz néven. Talán a kultúránkat befolyásoló művek szájhagyomány útján terjedtek, s Homérosz név alatt foglalták össze őket, vagy neki tulajdonították. Még ha a tudomány számára megfejthetetlen rejtély is, számunkra Homérosz Anatólia egyik legnagyobb költője…

A történelem atyja, Hérodotosz szerint Homérosz tanította meg az isteneket a görögöknek. Platón is így gondolta, azt mondva: „A görög világ minden hitének atyja, amit elmondtak ezen a világon, azt ő elmondta”, és a „Görögországot nevelő költőnek” nevezi. Az antik korban ő az orvostudománytól a jogig, a vallástól a politikáig számos témában alapművek szerzője. Nagy Sándor azt mondta, sok mindent tanult Homérosz műveiből a hadvezetésről, s azt beszélik, párnája alatt az Iliásszal aludt. Heinrich Schlieman kalauzának választotta az Iliászt, így fedezte fel az ókori Trója városát. Még ha találgatják is, hogy Homérosz valóban létezett-e, vagy sem, ez nem csökkenti e csodálatos művek hatását az emberiségre.

Ma a mitológiára, antik irodalomra, nyugati irodalomra és modern színházra nagy hatást gyakorló, ugyanakkor ezek alapjait megteremtő, nagy anatóliai költőről, Homéroszról és eposzairól beszéltünk.