ANATÓLIAI ELSŐK 11

Mai témánk a történelem első filozófiai iskolája, a milétoszi iskola, és a pozitív tudományt megalapozó anatóliai filozófusok

1638468
ANATÓLIAI ELSŐK 11

Valaminek a legkisebb, oszthatatlan része az atom. De mióta? Nem gondolnánk, de az atomot nem a mi korunkban, és nem is a közelmúltban fedezték fel. Nemcsak napjainkban ismerik az atomot. Az, hogy oszthatatlan, az ókor filozófiája! Az ókor és a filozófia hét tudósából az első, Thalész kezdte a minden lényegét kereső gondolkodást. Thalész milétoszi volt, ami a mai Aydın tartomány neve volt. Thalész előtt az iónok abban hittek, hogy mindent az istenek terveztek meg és irányítanak. Thalész a természeti eseményeket azonban nem emberformájú isteneknek tulajdonította, hanem megfigyelésekkel akarta a valóságot megérteni. Talán ő tette az első lépést a tudományos gondolkodás útján… tudni akarta, hogy mi mindennek az eredeti anyaga és alapja, nem elégedett meg a mitológiai magyarázatokkal. Megvizsgálta a vizet, és a természetre gyakorolt hatását tanulmányozta. A megfigyelés és józan észre hagyatkozó magyarázatok után kihirdette a természetben található minden dolog alapjára vonatkozó elméletét. Mivel Thalész nem foglalta írásba gondolatait, az ókor egyik leghitelesebb forrásán, Arisztotelészen keresztül ismerhetjük meg azokat. Arisztotelész szerint Thalész kutatásai során arra jutott, hogy minden lényege a víz, és minden a vízzel kezdődött. Ma tudjuk, hogy ez a gondolat nem igaz. De Thalész mindig az elsőt, a lényeget kereste, ezért őt tekintik a filozófia atyjának, és az utána jövők a témát mélyebben megvizsgálva eljutottak az atomig.

A Thalész utáni filozófusok, Anakszimandrosz és Anakszimenész is milétosziak voltak. Ők a történelemben ismert első filozófiai iskola első képviselői. S mint gondolhatják, ők alapították az első filozófiai iskolát, az ókori görög filozófia első központját a nyugat-anatóliai Milétoszban. Thalész, Anakszimandrosz és Anakszimenész az ión iskola néven is ismert milétoszi iskola alapítói.

Még ha nem érdekli a filozófia, akkor is ismerheti Thalészt a nevét viselő matematikai tételről. A víz vizsgálata után kijelentette: a víz nem halott anyag, hanem életet adó, bármilyen formát felvenni képes, mindenhova eljutni képes anyag. A víz mellett az időjárást és az eget is vizsgálta. A csillagok alapján való tájékozódást, a mágnesességet is kutatta, körökről és szögektől dolgozott ki elméleteket. Nemcsak filozófus, hanem matematikus, csillagász és az első vízmérnök is volt.

Thalész után a milétoszi iskola második filozófusa Anakszimandrosz volt. Életéről nem tudunk sokat, de műveiről vannak ismereteink, mert Thalésszal ellentétben írásba is foglalta őket. Természetfilozófus és kutató volt, véleményét megfigyelésekre alapozta. Vagyis láthatatlan, képzeletbeli jelenségek helyett a természet látható arcát nézte. Ő is úgy vélte, hogy az élet a vízzel kezdődött, egykor minden szárazföld víz alatt volt, majd a víz visszahúzódott, és a szárazulatok kiemelkedtek. Azt tartotta, hogy a vízben kezdődött élet a szárazföldön folytatódott. Feltalálta a napórát, a nap- és holdfogyatkozás okait kutatta. Anakszimandrosznak volt még egy különlegessége: ő az első, aki a világtérkép mellett a világmindenség modelljét is megpróbálta elkészíteni. Szerinte a világ egy olyan henger alakú, melynek szélessége nagyobb, mint a magassága, és a világmindenség központja.

A milétoszi iskola utolsó filozófusa Anakszimenész. Feltételezte, hogy a világmindenség úgy alakult ki, hogy a levegő különböző formákat öltött. Ő hozta létre az elemek fogalmával kapcsolatos első elméletet. Ő fogalmazta meg először a négy alapelemnek tartott levegő, víz, föld és tűz fogalmát.

Az epheszoszi Hérakleitosz egy Milétosztól nem messze lévő városban született, egy másik ión filozófus. Az ókorban „sötét Hérakleitosznak” nevezték, mert homályos fogalmazásáról volt híres. Úgy tartotta, hogy a világ állandó változásban van. Tőle származik a ma is használt híres mondás: nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba.

A milétoszi filozófusok természetesen nem korlátozódnak rájuk. Az ión iskola után a milétoszi Leukipposz és Demokritosz is mindennek a lényegét és eredeti anyagát kutatta. Úgy tartották, hogy az négy őselem, a levegő, víz, föld és tűz felosztható apró részekre. Elméletük szerint az anyag szemmel nem látható apró és oszthatatlan részecskékből áll. Ezeknek a részecskéknek az „oszthatatlan” jelentésű „atomusz” nevet adták. Így Leukipposz és Demokritosz az „atomizmusnak” nevezett elmélet kidolgozói. Az atomisták szerint a világon minden érzékelhetetlenül kicsi és oszthatatlan részekből, atomokból áll. Az atomok száma végtelen, és állandó mozgásban vannak. Az atomizmus 2500 évvel ezelőtt új ágat adott a természettudományokhoz, és megteremtette a mai fizika alapjait.

Az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején fedezték fel, hogy az atom nem a legkisebb részecske, hanem atom alatti részecskékből, elektronokból, protonokból és neutronokból áll. A fizika világát újabb kérdés kezdte foglalkoztatni: vajon ezek az atom alatti részecskék is tovább oszthatók-e? a fizikusok kutatni kezdtek, s kiderült, hogy még a kis proton és neutron sem oszthatatlan… Manapság az atomokról beszélve már a kvarkok és leptonok is, s most a fizikusokat újabb kérdés foglalkoztatja: vajon tovább oszthatók-e a kvarkok és leptonok, van-e náluk kisebb részecske?

Az ember tudományos kalandja az időszámítás előtt 600 évvel kezdődött ezen a földön azzal, hogy az anyag felépítését akarták megismerni. Szintén ezen a földön nőtt fel az ókor első filozófusa, Thalész, aki szembeszállt a mítoszokkal, s a természet jelenségeit megfigyelésre alapozott tudással próbálta magyarázni. Ezzel a megközelítéssel racionális és tudományos gondolkodásra tett szert, s elhagyta a mitológiai szemléletet. A többiekével ellentétes új gondolkodásmódja utat nyitott azelőtt, hogy az ember új elméleteket alkosson a világ megismerésére.

A nyugat-anatóliai milétoszi iskola a természet megfigyelésével próbálta magyarázni a világot. Milétosz mai neve Aydın, akkoriban tudományos központ volt. Azzal a kérdéssel, hogy mi alkotja az anyagot, és lehetséges-e a legkisebb részecskéjét megtalálni, megalapították a pozitív tudományt. A Thalésszal kezdődött és Leukipposszal folytatódó folyamat filozófusait tartják a bizonyítékra alapozott tudomány előfutárainak. Galilei, Newton, Einstein és más tudósok kutatásai, elméletei ihletőiként szolgáltak, irányt mutattak, az embersiség sorsában fontos szerepet játszottak an anatóliai filozófusok.

 


Címkék: #Milétosz , #Thalész

Még több hír