ANATÓLIAI ELSŐK 5

A mitológia és legendák gyakran felkeltik érdeklődésünket, mintha csak valóban megtörténtek volna

1615830
ANATÓLIAI ELSŐK 5

A mitológia és legendák gyakran felkeltik érdeklődésünket, mintha csak valóban megtörténtek volna… néha bátorságról és hősiességről mesélnek, néha az istenekkel szembeszálló halandókról… ma az Anatóliai Elsőkben egy mitológiai történetről és az ehhez kapcsolódó háborúról beszélünk. Készek hallani a világ első szépségversenyéről, amit a híres trójai háború követett?

A világ első szépségversenyét 4000 éve tartották. Az istenek közt kitört vitát elbeszélő mítosz helyszíne a Çanakkale és Balıkesir közötti Kaz hegység! Az Ida néven is ismert fenséges hegy Törökország egyik legoxigéndúsabb helye.

A görög mitológia szerint a képmutatás bajkeverésről ismert istenét nem hívták meg az istenek esküvőjére. Nagyon megharagudott, és egy aranyalmát gurított a mulatozók közé, amire az volt írva: „A legszebbnek!” Vita tört ki a három nagy istennő, Athéné, Héra és Afrodité között, és Zeuszhoz fordultak: döntse el, hogy melyikük a legszebb. Ám Zeusz a Kaz hegységben élő Pariszt bízta meg a döntéssel. A választásért Héra örökké tartó királyságot, Athéné legyőzhetetlenséget a harcban, Afrodité pedig a legszebb földi nő, Helené szerelmét ígérte neki. Parisznak a legyőzhetetlenség is a királyság sem volt fontos, a szépek szépét, Helenét választotta, és Afroditét tette meg győztesnek. A verseny után Afrodité segítségével Parisz elrabolta Helenét, és megkezdődött a 10 éves trójai háború. Mert a világ legszebb asszonya, Helené, akkor már Menelaosz spártai király felesége volt…

A híres ókori költő, Homérosz az Iliászban énekelte meg ezt a háborút, Homérosz szerint a verseny a világ első szépségversenye volt! Az utána kezdődő trójai háború pedig az első háború a kelet és nyugat között. A legenda szerint Zeusz főisten a Kaz hegységből nézte a háborút, vagyis onnan, ahol az események kezdődtek!

A világ legrégibb hőséneke, az Iliász beszélte el ezt a mitológiai történetet. De vajon mindaz, amit elbeszél, csak mese? Volt-e valóban ilyen háború, létezett-e Trója és a trójaiak?

Mivel egy irodalmi műben szerepel, Tróját sokáig csak a képzelet termékének és egy tanulságos történetnek tartották. Hiszen az Iliászban istenek, istennők, legyőzhetetlen hősök és véres csaták szerepelnek. Legendás elemeket tartalmaz, ezért irodalmi műként értékelték. De talán lenyűgözve a legenda varázsától, vagy más okból voltak olyanok is, akik valóságnak tartották Tróját, és meg akarták találni a várost. Heinrich Schliemann német kereskedő számtalanszor elolvasta az Iliászt, és Anatóliába ment, hogy Tróját megtalálja.

A korábban egy angol konzul által halomsírként azonosított, Hisarlık-domb nevű helyen kezdett ásatásba. Schliemann nem volt archeológus, gazdag akart lenni a város megtalálásával, ezért csak az őt érdeklő dolgokra koncentrált. Mikor falakat talál, lerombolta azokat, mert úgy gondolta, lassítják munkáját. Később derült ki, milyen pusztítást és veszteséget okozott. Az ásatások kezdete után hamarosan megértette, hogy a városnak 7 rétege volt. A Hisarlik dombon összesen 10 trójai réteget talált egymáson! És 2019-ben még egy 600 évvel korábbról származó réteget is felfedeztek az archeológusok. Trójában a különböző korokban folyamatosan zajló, több mint 50 építészeti kort fedeztek fel. Ezért referenciaponttá vált az európai és nyugat-anatóliai régészeti területek között.

Szakértők szerint a 11 trójai rétegből a 7. a Homérosz eposzában megénekelt Trója. A leleteken súlyos támadás és tűz nyomait találták, melyek szerint valóban háború zajlott a városban. Trója minden korban olyan stratégiai fontossággal bírt, hogy ha nem is a Homérosz megénekelte szép Helené kedvéért, de gazdagsága és helyzete miatt a való életben is több tucatszor akarták meghódítani, és a város a háborúk színtere volt.

Trója ma az UNESCO Világörökség-listáján is szerepel, történelme, legendája, felfedezése, gazdagsága miatt a világ egyik leghíresebb régészeti helyszíne. A trójai ásatások 3500 éves történelmű nyugat-anatóliai civilizációkra vetnek fényt. A több mint 150 éve folyó ásatásokon 20 ország több mint 350 tudósa vett részt, s ez a szám évről évre emelkedik.

Trójáról szólva meg kell említenünk a páratlan trójai kincseket.

Schliemann bebizonyította, hogy Trója valóságos, de nem elégedett meg ennyivel. A királyság könyvekben szereplő kincsei nyomába eredt. Talán kezdettől ezt akarta, a kincset megszerezni és meggazdagodni! Nagy pénz és időt áldozott erre, s végül megtalálta ékszerekből kupákból, koronákból és drágakövekből álló kincset. Mivel a leleteket át kellett volna adnia az oszmán birodalom illetékeseinek, titokban tartotta és kicsempészte őket az országból. Először Görögországban, majd Franciaországban akarta eladni őket, de nem tudtak megegyezni az árban. Majd az oroszokkal tárgyalt… egy idő után pedig a téma elfelejtődött…

Éveken át senki nem tudta a kincsek helyét, még a létezésükben is kételkedtek, megint kezdték legendának tekinteni. Egészen addig, amíg a 90-es években elő nem kerültek a moszkvai Puskin Múzeum pincéiből! A kor művészetét szem elé táró felbecsülhetetlen értékű kincsek válságot robbantottak ki Oroszország és Németország között. Bár a kincseket Anatóliából csempészték ki, Oroszország és Németország is jogot formált rájuk. Bár ma általánosan elfogadott, hogy a régészeti leletek azt az országot illetik, ahol találták őket, mostanáig ezekből a páratlan kincsekből csak 24 aranyékszert adtak ki Törökországnak. Most, innen is megújítjuk a felhívást, hogy a trójai kincsen mielőbb térjenek vissza arra a földre, ahova tartoznak!

Trója évszázadokon át foglalkoztatta az embereket, kétségbe vonták valós voltát. A legtöbbet vitatott téma talán a trójai faló! Homérosz szól a csata menetét megváltoztató hatalmas falóról, melyben katonák rejtőztek, ám nem az Iliászban, hanem az Odüsszeiában. A kutatók több elméletet állítottak fel a trójai faló kapcsán. Egyesek szerint a faló csak a görögök hajóinak metaforája, melyekkel Trójához érkeztek. Mások a hettita feljegyzésekben „pusztító szamár” vagy „egyszarvú szörnyeteg” néven említett hadigépezettel rokonítják, és azt állítják, hogy a faló egy harci eszköz volt. Ki tudja, ahogy kiderült, hogy a Homérosz által évezredekkel ezelőtt megénekelt Trója valóság, talán a egy napon kiderül, hogy a faló is létezett…

A több tucatszor lerombolt, felgyújtott, földrengésekben és csatákban a földdel egyenlővé vált Trója az antik világ egyik leggazdagabb városa. 5500 éves történelmével vezette az anatóliai és európai civilizációk fejlődését. A kelet és nyugat közötti első háborúról, az antik világ legősibb hőseposzáról és az első szépségversenyről beszéltünk ma önöknek.



Még több hír