VÍZKULTÚRA 24

Van-e jobb egy forró fürdőnél a napi fáradtság elűzésére?

1594166
VÍZKULTÚRA 24

A fürdőszobában könnyen hozzáférhető forró vízzel a fáradtság eltűnik, nyugalom veszi át a helyét… az ember régi koroktól fogva különböző épületeket emelt a tisztálkodáshoz. Az legrégibb ismert fürdő, a pakisztáni Nagy Fürdő i.e. 4500-ból származik.

Az anatóliai fürdőkultúra a római fürdőkkel kezdődött. De létezett már korábban is. A sumérok az első civilizáció, akik fontosságot tulajdonítottak a fürdőknek. Annyira, hogy négyezer éves táblákon beszélték el, hogy kell szappant készíteni hamuból és szezámolajból. A hettiták alapozták meg a fürdőkultúrát Anatóliában, különleges kapcsolatban álltak a vízzel, szentnek tartották. A hettiták után a lükiaiak, asszírok, frígek, urartu és hellén kultúra számára is fontos volt a fürdő s a tisztaság. Ezt bizonyítja az ásatások során előkerült rengeteg fürdő romja is. A fürdők a tisztaság kultúrájának megnyilvánulásai. Évszázadokon át hagyták ránk ezt az örökséget a sumérok, hettiták, ógörögök, rómaiak és bizánciak…

A fürdő hallatán talán a szauna és a finn fürdők jutnak eszünkbe… de a fürdő elengedhetetlen a török kultúrában is. Nemcsak az egészség és tisztaság, hanem a vizes létesítmények miatt is az építészeti kultúra szerves részei. Ma a Vízkultúra műsorában a márkanévvé vált „törökfürdőről” fogunk beszélni.

Bár ezeken a földeken nagyon régre nyúlik vissza a tisztálkodás kultúrája, a törökök új szintre emelték. A törökök már az iszlám előtt is erőnek és áldásnak tartották a vizet, s legendáik arról szólnak: amikor még semmi nem volt megteremtve, csak a víz létezett. Ezért hitték, hogy minden ebből az ősi elemből származik, s szentnek tartották a vizet. Talán a Kegyes Korán egyik ájája is nagy szereppel bírt abban, hogy az iszlámot felvették, mert ez az ája azt mondta: „minden élőlényt vízből teremtettünk!” Vagyis a törökök vízzel kapcsolatos legrégibb hite szerepelt a Koránban is. Emellett a víz az istenszolgálathoz is nélkülözhetetlen, mert a testi tisztaság nélkül az ember nem léphet Allah jelenlétébe.

A középkori Európában azt tartották, hogy a víznek köze van a pestisjárványhoz, ezért az egyház különböző ürügyekkel megtiltotta a fürdést. Az az időszak az oszmán birodalom legfényesebb napjait jelentette, s minden épülethez hasonlóan a vizes létesítmények, különösen a fürdők is kivették ebből a részüket. Abban az időben ezt a pompát látni akaró nyugati utazók és követek csodálkozva szembesültek a nagy fürdőkkel, melyekkel a települések méretétől függetlenül szembe találták magukat. Írásaikban, beszámolóikban is hosszasan szóltak a törökök fürdőkultúrájáról és a tisztaságnak tulajdonított fontosságról.

A fürdők fontos helyet foglalnak el az oszmán vizes építészetben, különösen Isztambulban és Bursában van sok belőlük. Isztambul meghódításáig az oszmán birodalom első fővárosa, kulturális és politikai központja Bursa volt. Az oszmán fürdők hagyománya Bursában is helyet kapott. Miután főváros lett, 35 fürdő épült benne. Az Uludağ hegy lábánál alapított város ma is gazdag forrásokban és ásványvizekben, ezért sok fürdő és gyógyfürdő található itt. A római és bizánci időkből fennmaradt, később törökfürdővé alakított fürdők is vannak, és később is építettek.

Miután a törökök letelepedtek Anatóliában, a szeldzsukok településeiken fürdőket építettek. De a fürdő az oszmánok számára volt legfontosabb. A római fürdők pompájának és nagyságának helyét az egyszerűség és praktikum vette át, és a szemérmesség is előtérbe került. Ezért az utcafronton nem voltak ablakok a törökfürdőkben. Csak az öltözőkben voltak vasráccsal vagy színes üveggel lezárt földszinti ablakok, a világítás miatt. A mosakodásra szolgáló Caldarium helyisége a kupolán található felső ablakokon kapott fényt.

Bár a fürdőket is szokták néha gyógyfürdőnek nevezni, az egyikben a föld alól fakadó gyógyvizet használják, a másikban a személyzet melegíti a vizet, az egyikben középen medence van, a másikban az izzasztó márvány emelvény… az „izzasztókőnek” is nevezett emelvény a fürdő közepén található, 40-50 magas és márványból készült, egyenes hely. Itt a testet megszabadítják az elhalt bőrsejtekről, az izmok ellazítására masszírozzák.

Nagyon igazuk volt a római orvosoknak, akik azt mondták: „Aki egészséges akar maradni, ne hanyagolja el a tisztálkodást! Az egészséges életmód első szabálya a tisztálkodás.” A tisztaság az első lépés az egészség felé. A fürdőknek a tisztaság mellett számos más egészségügyi előnyük is van. Elmulasztják az izmok feszültségét és fájdalmát, fokozzák a vérkeringést, az izzadással méreganyagok távoznak a testből.

Az oszmán korban a társadalom zárt szerkezete miatt a fürdők nemcsak a tisztálkodás, hanem a társadalmi élet helyszíne is voltak. Ide jártak a serdülőkorú lányok, majd a házasság előtt pár nappal a „menyasszonyfürdő”, a szülés után a „gyermekágy végi fürdő” következett, de a nők különleges ok nélkül is találkoztak, beszélgettek a fürdőkben.

Mivel Isztambul víz- és tűzifa-igénye egyre nőtt, I. Mahmut szultán megtiltotta a nagyobb fürdők építését, ezért a 300 éves Cağaloğlu fürdő az utoljára épült isztambuli fürdő. A ma már nanotechnológiával fertőtlenített fürdő az egyetlen törökfürdő, amely szerepel a New York Times „Helyek, amelyeket mindenképpen látnod kell, mielőtt meghalsz” listáján.

Mai műsorunkban Anatólia több ezer éves hagyományáról, a fürdőkről beszéltünk…



Még több hír