VÍZKULTÚRA 21

Anatólia híd Ázsia és Európa között… Egy rendkívüli szépségű híd, amelyet a keletről nyugatra, nyugatról keletre jövők használtak… A civilizációkkal együtt évszázadokon át egy hatalmas történelem is áthaladt ezen a hídon… Évezredek óta nem egy folyó felett, hanem két kontinens között szolgál hídként.

Az ókortól kezdve embereket, városokat, országokat kötnek össze a hidak… A lassan vagy sebesen haladó folyók felett hány és hány háborút, elválást és találkozást láttak… Néhányat az erős sodrású folyókon való biztonságos átkelésre, néhányat a nagyon széles folyókon, völgyeken való átjutásra használnak. Anatólia tele van az idő néma tanúiként szolgáló hidak legszebb példáival.

A víztől való függés és a vízzel való együttélés a legkorábbi időktől fogva kikényszerített egy építményt: a hidakat… Előtte az emberek farönkökkel vagy kúszónövényekkel próbáltak meg átkelni a folyókon, völgyeken. Azonban ez a módszer nem felel meg a folyó vagy völgy számára, más megoldásokat kellett találni. Az emberek köveket vagy fákat használtak hídlábakként és farostokkal primitív függőhidakat készítettek. Idővel a farostok helyét átvették a vasláncok, azokét pedig az acél kábelek… Mivel a fából készült hidak nem voltak tartósak, ezért kőhidakat, majd pedig beton, vas vagy acélhidakat építettek. A hidak olyan vízművek, amelyeken nyomon követhetjük az emberiség technológiai és tudományos fejlődését.

Az írásbeli források szerint az első hidakat Kínában építették, azonban nem maradtak fenn leletek ezekről. Ezért az az elfogadott, hogy a világ legrégebbi ismert hídját a sumérok építették. Ez az 5000 éves híd, amelynek fennmaradtak a romjai, Irakban található. Ugyancsak a sumérok voltak az elsők, akik íveket használtak a széles nyílt részek áthidalására. Azonban nem voltak túl sikeresek ebben az ügyben. A Római Birodalom mérnökei voltak azok, akik megoldották ezt a fontos statikai problémát, és ívekből álló kőhidakat építettek. Vannak köztük olyanok, amelyeket még mindig használnak. Az Anatóliában találhatóak közül az adanai Taşköprüt, az izmiri Kervan-hidat és az adıyamani Cendere-hidat kell itt megemlíteni. Ezek a hidak egyben a római kori hidak legrégebbi példái közé tartoznak.

Először a hidakat csupán az egyik partról a másikra való átjutásra használták, idővel pedig kereskedelmi és katonai célokra is felhasználták őket. A 18. században, amikor olyan találmányok és felfedezések történtek, amelyek nagyban megváltoztatták és megkönnyítették életünket, a hidakat fából kezdték készíteni. Az ipari forradalom után a vasgyártás növekedése lehetőséget biztosított a vasszerkezetű hidak építésére. Így jóval nagyobb és tartósabb hidakat kezdtek építeni. Napjainkban nagyon könnyű megépíteni a világ leghosszabb, legszélesebb vagy legmagasabb hídjait, mivel az anyagok, a technológia és a tudás is nagyon sokat fejlődött.

Anatóliában sok római és bizánci kori híddal lehet találkozni. Azonban a törökök anatóliai honfoglalásával együtt a hidak számában is növekedés indult. A törökök először Kelet-Anatóliában, utána pedig Közép-Anatóliában építettek páratlan hidakat. Ezek egyike a Malabadi-híd… 39 méteres ívével egyike a világ legnagyobb ívével rendelkező hídjainak. Hogy a szemük előtt is el tudják képzelni ezt, hagy adjak rögtön egy példát… A Mimar Sinan által épített isztambuli Süleymaniye dzsámi 27 méteres átmérőjű kupolája kényelmesen elfér ez alatt az ív alatt!

A Malabadi-híd egyike Törökország legimpozánsabb hídjainak… a diyarbakıri Silvanban található hidat az Artukluk idején építették. A Batman patak felett lévő hídon két szoba van az utazók számára. Azaz a hidat nem csupán átkelés, hanem ugyanakkor szállásadás céljából is építették. A 900 éve álló Malabadi-híd, amelyről népdalokat is írtak, ma az UNESCO ideiglenes világörökségi listáján is szerepel.

Az oszmán korban egyre növekedett a hidak jelentősége. A hódítások és az állam terjeszkedése céljából gyakran hadjáratra indultak az oszmán seregek. Ha egy folyó került eléjük, akkor híd építésével jutottak át ezen az akadályon. Törvényhozó Szulejmán szultán moldvai hadjárata idején a seregnek át kellett kelnie a Prut folyón. A janicsárok közül az egyik építész 13 nap alatt egy nagyon erős fahidat épített a síkos talajon. Az oszmán sereg a katonákkal és a nehéz fegyverzettel átkelt a hídon. A híd jelentős szerepet játszott a hadjárat sikerében, ezért a szultán főépítésszé léptette elő a híd építőjét. Nem sokat tudunk az addig a napig készített építményeiről, de attól kezdve legendássá kezdett válni ez a személy, aki nem volt más, mint Mimar Sinan!

Sinan nem csak a török építészet, hanem a világ építészettörténetének is meghatározó alakja volt… Építészeti géniuszként tartják számon… Le Corbusier, a 20. század egyik legnagyobb építésze úgy jellemezte őt, mint „a történelem során egyike annak a két építésznek, akik teljesen megértették a teret”… Bár jobban ismerik őt az általa épített dzsámikról, Mimar Sinan több mint négyszáz művet épített, 16 különböző épülettípusban. E tizenhat épülettípus között jelentős szerepet foglalnak el a polgári építészet példái közé tartozó a hidak. Mimar Sinan kora előtt a hidakon emberek és állatok, időnként pedig lovaskocsik keltek át, nehéz terhet nem bírtak el. Mimar Sinan volt az első, aki olyan jó minőségű hidakat épített, amelyek elbírták az oszmán hadsereg nehéz ágyúit is.

Az isztambuli Büyükçekmece tó feletti Kanuni Sultan Süleyman-híd egyike Mimar Sinan legjelentősebb építményeinek… A tó tengerhez kapcsolódó részének áthidalása érdekében Sinan négy külön hidat épített. „Az általam épített hidak közül ez a fő művem” – mondta erről. A Kırklareliben található hatalmas Sinanlı-híd a legnagyobb ívvel rendelkező híd, amelyet Mimar Sinan épített. Ezen a héten a hidakról beszélünk, de nem kerülhetjük el, hogy szót ejtsünk a Mimar Sinan által épített másik vízműről is, a Moğlova vízvezetékről. Kemerburgazban az Alibey patak felett található kecses, de impozáns alkotás egyike a világ vízi építészete remekműveinek. Ezt a 36 méter magasságú és két emeletes vezetéket piramis alakú lábakkal támogatta meg Mimar Sinan, hogy ne ártsanak neki az árvizek. Ez teszi páratlanná a világon. Ha nem építette volna meg a világhírű mecseteit, a szakértők szerint a Moğlova vízvezeték révén akkor is ismertté vált volna Mimar Sinan.

Sinan a geológiai, talajmechanikai és statisztikai ismereteivel óvintézkedéseket tett a földrengésekkel szemben, alapos számításokat végzett a mecsetek szellőzésének és fűtésének biztosítása érdekében. Műveiben figyelembe vette az akusztikát is, és meglepő a hidrológiával kapcsolatos szakértelme… Az egész világon tanulmányozzák az építészek és a mérnökök a műveit, ámulatba ejti őket a tervezés alapossága, a számítások tökéletessége; megpróbálják megérteni, hogy Sinan az ötszáz évvel ezelőtti ismereteivel miként tudta megépíteni azokat...

Egyes források szerint az edirnei Uzunköprü a világ leghosszabb kőhídja… A Çifte-híd a Fekete-tenger zord patakjai felett köti össze a két partot… A Tekgöz-híd az anatóliai szeldzsukok által épített első híd a Kızılırmak folyó felett… Bármelyik városba is megy Anatóliában, biztosan találkozik egy híddal, némelyik kicsi, némelyik nagy, némelyik hatalmas!

A hidak a polgári építészet példái, amelyek bemutatják építésük korának technológiáját. De nem csak az ember vagy a járművek átkelésének biztosítása a feladatuk, ugyanakkor köteléket jelentenek a múlt és jövő között. Ezen a héten az anatóliai hidakról és a világ által csodált Mimar Sinanról beszéltünk önöknek...