VÍZKULTÚRA 10

Mennyi időbe telik önöknek, hogy meleg vízhez jussanak?…Valószínűleg amint kinyitják a csapot, azaz néhány másodpercen belül már folyni is kezd a meleg víz. Gondolkodtak már azon, hogy ez régen milyen volt, ennyire könnyű volt ez a dolog? Azokban az időkben, amikor még csak az energiaforrások kis részét ismerték és fejletlen volt a technológia, természetesen sok időbe telt, amíg hozzájutottak a meleg vízhez. A tisztasághoz meleg vízre volt szükség, és elválaszthatatlan része volt néhány kultúra mindennapi életének. Ma a világ legjelentősebb építészeti konstrukciói közé tartozó, az ókorig visszanyúló múlttal rendelkező fürdők megjelenéséről fogunk beszélni.

Tudjuk, hogy mennyire fontos volt az Anatólia jelentős civilizációi közé tartozó hettiták számára a víz és a test tisztasága. Vallási szertartásokhoz és megtisztuláshoz használták a vizet; először a hettiták korában jelentek meg a monumentális vízépítmények... Évezredeken át számos civilizáció élt ezeken a földeken... de a hettitákhoz hasonlóan még két másik civilizáció tulajdonított ilyen nagy jelentőséget a víznek. Az egész világra hatottak az általuk épített vízművek, és a fürdőkkel kapcsolatban ők jutnak az emberek eszébe: a rómaiak és a törökök...

Miután a rómaiak elkezdtek letelepedni Anatóliában, a hellén és a római civilizáció egymásból táplálkozott, számos építmény és kulturális elem átkerült az egyikből a másikba. Ezek élén a fürdők állnak, mert a hellén városok fejlett sportlétesítményeiként jellemezhető gimnáziumok voltak a mai fürdők első megjelenési formái. És a fürdők voltak a korszak egyik legfontosabb közterei.

Minden római uralom alatt álló városban legalább egy fürdővel lehet találkozni… Vajon miért? Mert a római orvosok szerint az egészség fenntartásához sportra, masszázsra és a test tisztaságára van szükség, azt mondták, hogy az „Egészséges élet első szabálya a mosakodás”. A lakosság nagy jelentőséget tulajdonított ennek, a politikusok programjában is szerepelt, a választásokon azt ígérték, hogy fürdőt fognak építeni a lakosságnak. A birodalom fürdői nem csak tisztálkodási helyek voltak, hanem nagy komplexumok, amelyekben, könyvtár, sportpályák, és sétálásra szolgáló kertek is voltak.

Az első fürdőket gyógyhatásúnak tartott meleg vizű források közelébe építették. Idővel a kereslet növekedésével fürdőket már nem csak a meleg vizű források közelében, hanem városokban is építeni kezdtek. A mérnöki tudás fejlődésével a vízforrásoktól távol eső fürdőkbe is elszállították a vizet, és olyan technológiákat fejlesztettek ki, amelyekkel hosszú ideig melegen tartották azt. Néhány városban több fürdőt is építettek. Ennek az volt az oka, hogy a rómaiak a város lakosságával arányosan építettek fürdőket... Ennek a megbecsülésnek természetes eredménye lett az, hogy a fürdők a római kultúra és mindennapi élet elválaszthatatlan részévé váltak.

A római kori fürdők mély nyomot hagytak a világ kultúrális örökségén. A fürdők koruk legnagyobb építményei voltak. Mert ezek az épületek demonstrálták az építtetők hatalmát... Impozáns építészetükkel, bőségesen díszített belső tereikkel és fényűző szobraikkal az állam és a birodalom presztízs épületeinek számítottak a fürdők.

A római filozófus Seneca leveleinek köszönhetően a szemünk előtt is feleleveníthetjük, hogy mihez hasonlítottak ezek a fürdők. Ezekből a levelekből megtudjuk, hogy a fürdőkben sok szobor volt, a belső terekben alexandriai márványt használtak, a falakat freskók díszítették, a medencék szegélyeit nagyon értékes márvánnyal burkolták, és a víz ezüstből készült csapokból folyt… Ezt a megragadó pompát fényűzésként és pazarlásként írja le Seneca, és panaszkodva ír erről a helyzetről a leveleiben. De ahogy kicsit előbb mondtuk, ezek mind a birodalom és az állam presztízsét demonstrálták, és más nem is várható ezektől az épületektől.

A fürdők úttörők voltak a korszak mérnöki innovációi területén is. Például a beton... A betont először fürdőkben használták! Ennek az ellenálló anyagnak köszönhetően máig utánozhatatlan boltozatokat és kupolákat kezdtek el használni, különböző építészeti terveket valósítottak meg. Ezzel nem csak a mérnökség, hanem az építészet területén is új utat nyitottak meg.

A rómaiak nagy földrajzi területre jutottak el, és természetesen nem állt rendelkezésre minden városban bőséges vízkészlet. De fürdő nélkül nem létezhetett város. A vízhiányos városokban lévő kis fürdők szükségleteit víztárolókkal elégítették ki. Kevés vízzel is tökéletes szolgáltatást nyújtottak ezek a kis fürdők.

A nagy fürdők vízszükségleteit viszont nem lehetett ciszternákkal biztosítani. Mert ezeknek a fürdőknek nagy volt a méretük, és a bennük lévő medencék, kutak, sőt vízesések jóval több vizet igényeltek. A szükséges vizet vízvezetékekkel biztosították, emellett nagy méretű víztározókkal is rendelkeztek. A fürdők vízproblémáit így oldották meg, a melegítéssel kapcsolatos részt pedig a technológiai fejlesztések révén. A padló alatti fűtéssel, a nagy kazánokból érkező meleg levegő kémények segítségével ment keresztül a falakban lévő réseken és fűtötte a felső helyiséget, a fürdőn belüli hőmérséklet elérte a 100 ºC-t.

A messziről, vízvezetékekkel táplált fürdők közé tartozik a Caracalla császár nevében építtetett római fürdő. Ez a fürdő a világ második legnagyobb római fürdőjeként ismert. Szintén ugyanennek a császárnak a nevében építették a korszak másik legnagyob fürdőjét, amely Törökország fővárosában, Ankarában található. A város a római Galata provincia központja volt, és akkor Ankyrának hívták... Itt egyesültek az Európából érkező utak, és stratégiai elhelyezkedésének köszönhetően különösen jelentős településnek számított. A jelentőségének hangsúlyozása érdekében építettek itt a rómaiak egy monumentális méretű fürdőt. A kor híres építményei közé tartozó ankarai római fürdő a pompás építészetével keltette fel a figyelmet. A fürdőbe a 40 kilométerre lévő Elmadağról szállították a vizet, és úgy tervezték, hogy emellett a hót és esővizet is összegyűjtsék és felhalmozzák. A fürdőbe érkező, felhasznált és kifolyó vízhez egy csatornahálózatot hoztak létre. A fürdőt 500 éven át használták!

Az itt végzett ásatások során megállapították, hogy ez a hely nem csak egy fürdő volt, hanem a fríg, római, bizánci, szeldzsuk és oszmán korokból származó lakott telepek is voltak ezen a halmon. Ma Ankara Ulus negyedében található ez a fürdő, és egy 65.000 négyzetméteres szabadtéri múzeumot alakítottak ki belőle...

Természetesen nem csak az ankarai fürdő maradt fenn a római korból ebben a földrajzi régióban… Az aydıni Miletben található Faustina fürdő hideg, meleg és langyos részeivel, öltözőivel és medencéjével egy másik nagyméretű fürdő Anatóliában.... Çanakkale Ezine körzetében Alexandria Troasz ókori városában egy másik fürdő is van: A Heródes Attikusz fürdő. Ez a fürdő ugyanakkor Anatólia egyik legnagyobb ismert építménye abból a korból... Yozgat Sarıkaya körzetében található a világ legrégebbi termálfürdője, a “Királylány” néven ismert “Basilica Therma Roma” fürdő. A kétezer éve folyó gyógyvizével ehhez a fürdőhöz csak egy hasonló található a világon, a nagy-britanniai Bath városában.

Az anatóliai kulturális örökség bemutatásának nincs vége, és mi csupán ennek az örökségnek a vízhez kapcsolódó dimenziójáról ejtünk szót. Mai műsorunkban a római kor tisztálkodási és szocializációs központjainak számító fürdőkről beszéltünk önöknek röviden.