Napirendi Elemezés 09/ Egy új mészárlás a világ szeme előtt: Kelet-Gúta

Kelet-Gúta olyan térség, amely az utóbbi időkben ki van téve az Aszad-rezsim és Oroszország légi csapásainak. Ott 3 nap alatt több mint 250 civilt öltek meg, annak következtében ült össze az ENSZ Biztonsági Tanácsa, és megszavazta a szíriai humanitárius tűzszünetet, amely érinti az egész országot. A BT-határozat valójában a szíriai háború és a kelet-gútai mészárlás fenntartását jelenti. A támadások irányulnak az egészségügyi központok, vagy azon helyek ellen, amelyek megfelelnek a táplálkozási igényeknek, például a pékségek, az pedig tragédiát még rosszabbá teszi a térségben.

A Politikai, Közgazdaságtani és Társadalomtudományi Kutatási Alapítvány kutató szerzője, Can Acun szemszögéből beszélünk a kérdésről.

Az asztanai folyamat alapján a Török Fegyveres Erők három külön megfigyelő pontot hozott létre, annak következtében harcmentes állapot alakult ki Idlib térségében. Az asztanai folyamat keretében harcmentes állapotot ki kellett alakítani Homszban, Gútában és Deraában is, ott a Török Fegyveres Erők nem hozott létre megfigyelő pontokat. Az idlibi összecsapások megállítására, az Aszad-rezsim és az Aszad-párti erők új célpontjává vált Gúta térsége, és ott fokozták támadásaikat.

Mielőtt kezdték el a szárazföldi hadműveletet, a rezsim erő és az orosz légierő harci gépei bombázták Kelet-Gúta térségét. Oroszország és az Aszad-rezsim nem gondol a civilek védelmére, csak bombázza a térséget, ugyanazt a poklot élik át, amit Aleppóban láttunk, a felperzselt föld taktikáját alkalmazzák.  E stratégia alapján mészárlást követtek el  Kelet-Gútában, azért ülést tartott az ENSZ Biztonsági tanácsa. Az orosz vétóval való fenyegetés miatt a Biztonsági Tanács elfogadta a szíriai általános tűzszünetet, amelynek nem tesznek eleget a térségben. A tűzszünet kiterjed az ILIÁ és az Al-Kaida terrorszervezetre is, másszóval nincs szankcionálási mechanizmus, akkor nem kötelező.

Tulajdonképpen Oroszország hivatalosan kizárólag az ILIÁ és az Al-Kaida terrorszervezet ellen folytat küzdelmet. Pedig az a valóság, Oroszország elsődleges célként látja a mérsékelt ellenzéket, és nem gondol a civilek védelmére, csak bombázza a térséget. Nincs szankcionálási mechanizmus az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott határozat megsértőivel szemben, úgy látszik, hogy csak önkéntesek ismerik el a határozatot.

Oroszország közölte, hogy a kelet-gútai Ahrar us Damaszkusz és Ceys el Iszlám csoportok együttműködnek a HTS terrorszervezettel, azért a tűzszünet nem terjed ki azokra a terrorszervezetekre, az pedig azt jelzi, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott határozat szövegét értelmezhetik a rosszindulatúak is. Valóban több összecsapás tört ki a Kelet-Gútában tevékenykedő Ceys el İslam és a HTS között, és a Ceys el İszlám tagjai fogva tartják a HTS több tagját. Az Ahrar us Damaszkusz pedig széles körű műveletet hajtott végre a HTS ellen Idlibben, amikor Oroszország tette a szóban forgó nyilatkozatot.

Már egyértelmű, hogy Oroszország és az Aszad-rezsim mészárlást követ el Kelet-Gútában. Kelet-Gúta sűrűn lakott terület. Az ostromlott és közvetlenül célzott civilek százezreit lépésről lépésre megölik.

Oroszország a BT-határozat után állítólag jóindulatból helyi idő szerint reggel 9 órától délután 2 óráig  humanitárius tűzszünetet rendelt el. Az Aszad-rezsim és az Aszad-párti milícia az első naptól fogva megsértik a tűzszünetet, és fokozták támadásaikat Kelet-Gútában. A Kelet-Gútában működő Fehér Sisakosok tájékoztatása szerint, a BT-határozat és az Oroszország által elrendelt korlátozott tűzszünet ellenére az Aszad-rezsim tovább bombázta Kelet-Gútát. A szíriai rezsim erői helyi idő szerint reggel fél tíz órától kezdve tüzérségi támadást indítottak a kelet-gútai Duma, Beyt Sava és Merc település ellen.  Az asztanai folyamat alapján Törökország az egyik garantőr országa a szíriai béketárgyalásoknak,   és  a garantőr országok által létrehozott egyezmény kereteinek megfelelően telejesíti feladatát, hogy állíttassa meg a kelet-gútai összecsapásokat. Az asztanai folyamat keretében lehetőbb megállíttatni a Kelet-Gúta ellen irányuló támadásokat, mint az ENSZ keretében teendő lépések. Az asztanai folyamat gyümölcsözése időbe telik, pedig Törökország mozgósítást indított, hogy humanitárius segélyeket jutassanak el  a kelet-gútai polgári lakossághoz. Valóban nem a szíriai összetett egyenletek, hanem az ENSZ strukturális problémái miatt nem akadályozhatták meg a kelet-gútai emberi tragédiát. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagja saját érdekeit állítja a középpontba, nem a világbékét.  Talán egy formulát lehet találni a kelet-gútai mészárlás megfékezésére, vagy minden esetben meghiúsulhatnak a kísérletek, ha nem alakítják át az ENSZ struktúráját.

A Politikai, Közgazdaságtani és Társadalomtudományi Kutatási Alapítvány kutató szerzője, Can Acun szemszögéből beszéltünk a kérdésről.