Gordion antikváros

A frígek fővárosa azonban a Yassikhöyük határában fekvő Gordion volt, amely az ankarai Polatlı településen belül helyezkedik el. A lelőhely közvetlen környékén mintegy száz tumulusz található, és ezek a frígek i. e. VIII. századi kultúrájának és civilizációjának bizonyítékai.

A frígek a hettita birodalom az időszámításunk előtt 1200-as években meggenyülése után Ankara környékén államot hoztak létre. Ankarától száz kilóméterre található Gordion antik várost fővárossá nyilvánította Gordiusz király. Frígek egy görög abécéhez hasonló abécével rendelkeztek. Nagyon hatásosak voltak a vallási éren.

 A Yazılıkayában és fríg völgyen található hely volt nagy imahely. Néhány fokos lépcső vezette arra a térre, ahol áldozatokat vágtak le az isten tiszteletére. Azt képzelték el, hogy a sziklákba bevésett kapuk a túlvilágra nyíltak.  A frígek az időszámításunk előtt IX. században nagyon fejlettek a technológiai és a gazdasági téren.

A frígek kezdték először használni a fibula elnevezésű tüvet.Nyersanyagokból különböző tárgyakat csináltak. Nagyon messze helyekről is mentek oda értük. Midász apja, Gordiusz falusi volt. Egy josoló azt mondta, hogy miután a király meghal, az lesz a király, aki első ízben lép be a városba. Gordiusz szerenycsés valaki volt. Gordiuszt jóslat alapján választották királlyá.Mindenki nagy lelkesedéssel gratulált neki, hogy királlyá avatják őt. A gordiuszi csomó majd hírnevet szerzett a világon a következő évszázadokban.

A legenda szerint Midász király apja, Gordiusz szekéren vándorolt Macedóniából az anatóliai területre, ahol a helyiek királlyá választották, mert érkezése beteljesített egy helyi jóslatot. A várost Gordiuszról nevezték el. A hálás király a helyi Zeusz templomban helyezte el a nevezetes szekeret, amelynek rúdjára háncskötélből egy bonyolult csomót kötött. Ez valójában „ördögcsomó” volt, mert a végeit magába a csomóba rejtették. A hagyomány úgy tartotta, hogy aki megoldja a csomót, az lesz Ázsia ura. A hadjáraton ide érkező Nagy Sándor sem térhetett ki a próba elől. Alexandrosz nem tudott rájönni, hogyan kell a csomót kibogozni; s dühében a kardjával kettévágta azt.

A feljegyzések szerint elégedetten hagyták el a szentélyt, hiszen a jóslat beteljesült.Kelet felé tartott és Indiáig ment Nagy Sándor. Uralkodott az egész világon.Miután tronra ült Midász, nagyon fejlődött Frígia.  

Amikor Pán és Apollo furulyán és lanton zenei versenyre keltek egymással, Midászt kérték fel döntőbírónak. Midász Pánnak ítélte az elsőbbséget, amire Apollo haragjában Midász fülét szamárfüllé változtatta. Midásznak sikerült szamárfüleit phrigiai sapkája alá rejtenie mindenki elől, de szolgája, aki haját szokta nyesegetni, felfedezte a dolgot. A szolga halálra rémült, s mert emberi lénynek nem árulhatta el a titkot, a kertben egy lyukat ásott és abba súgta be: "Midász királynak szamárfüle van" - azután betömte a lyukat földdel. De ezen a helyen nád nőtt, és susogásával elárulta a titkot​ Midász könyörgött Apollónnak, hogy segítsen neki. Teljesül a kívánsága, de közben összeomlott a birodalma. Elvesztette a vagyonát.  Híresztelések szerint öngyilkos lett Midász király temetési szertartásra távoli helyekről sokan érkeztek oda, akiket különböző ételekkel kínáltak meg. Régészek feltevései alapján húsos lencse pilavot főztek és mézes bort kostoltak.  

A legenda szerint Midász azt kérte az Istenektől, hogy amit megérint változzon arannyá. A mítosz szerint a király bármihez hozzáért, az arannyá is változott.Ez bizony az étel is, amint megérintette. Midász éhezni kezdett, és az Istenek megszánták. Megfürdött a Szardeisz melletti Pantolusz tóban, ahol szerencsére megtört a varázslat. 

Gordion antikváros közelében többszáz tumuluszra bukkantak. Előbb fából sírkamrát építettek, mely teteje felfelé gömbölyödött. Pont közepére a frígek főistenét ábrázaló men szobrát helyezték el. Idővel ez a tumulusz időjárási viszonyok miatt egyre kisebbé vált.  Király Midász sírkamrája a világ eddig ismert legrégibb fasírkamrája, mely éppen mellette múzeum található, ahol egymásnál értékesebb leletek láthatók.Egyben az Ankarai Anatóliai Civilizációk Múzeumában is kiállítják az itt végzett régészeti ásatások során napvilágot látott leletek egy részét.